Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-22 [034]

Budapest, 1930. március 22. 0* XII. évfolyam 67. szám. MEZŐGAZDASÁG /AZ OMGE IGAZGAT OVALASZTMÁNYI ÜLÉSE. Folytat ás.3./ Soms si c h László gróf kijelentette, hogy az OMGE felterjesztést tesz a földmivelési kormányhoz az Alföld befásitására vonatkozólag, az erdőtörvény tekintetében létrejött megegyezést pedig az bizonyltja, hogy araikor a kormányzat megkeresi az együttműködést a gazdákkal, 99 esetben meg van a lehetősége a megyegyez esnek. Ehhez viszont jóakaratra van szükség, s politikamentesen gazdasá

gi s zempcntbki^/

kell a megegyezést keresni. Qzemelőtt tartásával • Mutschenbacher Emil dr. beszámolójára került ezután a sor.Az egész világ gazdasági életet - mondta többek kc'zftt az a bizonyos káosz, a babilonitisz pusztítja. Ahányszor Genfben összeült e^y-egy nemzetközi bizottság, ahol gazdasági szaktudósok találkoztak egymással, annak a vege mindig a babiloni istencsapás volt. Oda értünk el, hogy a wilsonizmus könnyebbséget és szabadságot igéro tételei után az államok egymással szemben a legmerevebben elzárkóznak, és a határbástyákat egyre magasabbra emelik. A várfalakon belül önmagukat kielégítő viszonyokat igyekeznek az államck teremteni. Az ipari államok nem hajlandók a mezőgazdasági feles legekkel r endelkező országoktól vásárolni terményeket, s erre törekszik Németország, Olaszország, Ausztria és Csehország s óriási érdekellentétbe kerültek egymással az ipari és mezőgazdasági államok, amelyeknek tulajdonképpen érdekközösségben kellene élniök, S a babiloni láz csökkenését sehol sem látjuk.A g -nf 1 konferencia paródiája annak,hogy hogyan igyekeznek az egyes országok ezen a helyzeten segiteni. Az angol kereskedelmi miniszter indítványára összeült a genfi vámfegyverszüneti konferencia azzal,hogy két esztendeig nem emelik a vámokat és időt engednek bizonyos stabilizáció kialakulásara, amely után egy jobb atmoszféra jqhet létre. Azonban kiderült, hogy csak az ipari államok vámtételeit' akarták stabilizálni, a mezőgazdasági államok terhére, azzal az indokolással, hogy íz élelmiszerek árainál változások állhatnak be. • •• •• '. Az ügyességhez Magyarország a mezőgazdasági vámok lerögzltése nélkül nem járulhatott hozzá, de kiderült, hogy a hivatalos Anglia kivételével • senkisem volt a vámbéke barátja. S ennek Olaszország és Franciaország is kifejezést adott. A hollandusok egy évre kivánták ezután felállítani a fegyverszünetet, ezt azonban Ausztria bmritotta^tri., arra hivatkozott, hogy ö éppen most van tárgyalásban Szerbiával,Romáiéval és Magyarországgal, s a vámokat emelni akarja, s nem hagyja a kezét megkötni. Találtak egy formulát, hogy Ausztriának megadják a kivételt, de viszont a többi államok kivánságait is honorálni akarták, s létrejött egy határozat,amelynek jiemmi jelentősége sincs. Amig a nemzetközi helyzetben mutatkozó merevség fennmarad, addig kiviteli törekvéseink terén nem várható javulás. Magyarországon is az általános tendencia következtében egy iparpártolás 1 mozgalom indult meg, amely reakciója annak, amely a mi mezőgazdasági kivitelünket nem akarja tűrni, s mégis mi történik? A mostani kiállitás előtt a Vasmüvek- és Vasgyárosok Egyesülete plakátokat ragasztatott ki, hogy csak hazai gépeket vásároljunk, s ugy tudom, hegy egyes államok diplomáciai lépéseket tettek azzal, hogy ezeket a plakátokat le kell vakarni, mert Csehországnak, Németországnak és Ausztriának az ipari érdekeibe ütköznek. A plakát vörös tulipánjának a hagymája nemi nálunk sarjadzott ki, hanem Bécsben, Prágában és Berlinben. Értsék, meg az egész világon, hogy ezen a téren nem tőlünk ered a kezdeményező lépés. A mezőgazdaság helyzetének javítására szolgáló apró lépésekkel foglalkozott ezután Mutschenbacher Emil. A javaslatok egy része - mondta az igazgató - a mezőgazdasági termények árána kf elemeié sére vonat\ kőzik, a másik csoportjuk pedig a mezőgazdasági termeled, költségek csökJ kenését kívánja elérni, A mezőgazdasági termények áralakulásánál a világig piaci árak dominálnak, s mi még csak a nyugati államik mezőgazdasági vámn védelmével sem védekezhetünk, mert hiszen ejsportállum vagyunk. Más eszközi zökat kell tehát alkalmazni és a leginkább elfogadhatónak látszik a kiV vitelig jegy életbeléptetése. A kivitelre kerülő gabona után kiviteli bolettát kapnának a gazdák, ami fel volna használható mezőgazdasági cikkek vámjának a fedezésére. /folytatása következik/