Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1
1930-03-13 [033]
MAGYAR ?R3ZAGrS TULf^xT* Kézirat. Egységespárt 2.oldal. Budapest, 1930. március 13. f^^^^^Rjf • .POLITIKA /folytatás/ . " !$/0**30/** ..rM osésebb módon egyesíti a monopólium valamennyi előnyét anélkül,hogy .tulajdonképpen monopólium volna, A krrmány tisztában van azzal, hogy a mostani helyzetnek az akkori rendezés már nem felel meg, azóta olyan nagymértékben megnőtt a szesztermelés, amire akkor nem lehetett számítani. Az ügy megérett a reformra; ezt ugy kérzeljük el, hogy kidomborodjék az az intenció Rogy a szesztermelés elsősorban mezőgazdasági iparág, A törvényjavaslat tervezete már ki is van dolgozva és az egyes érdekeltségekkel megkezd-ődtek a tárgyalások a kérdés szabályozásáról. Tekintetbe kell , • venni, bogy itt s zerzett jogokról is szó van.Ezek abban állanak, hogy az 1021.évi törvény kimondotta, hogy az ipari szeszgyáraké a termelési keret egyharmad része, a 'mezőgazdaságiaké a kétharmad, része. Ha most a törzskereten felül pótkeretet állapit meg a pénzügyi kormány, ezt is mindig ugyanebben >az arányban osztja ki, Az ipari szeszgyáriak a kapott 'kereteket mindig ki is termelik, a mezőgazdák azonban \ v * .% akik különböző viszonyok között termelnek, sokszor kérik a keretet, de aem ter? mellk ki. És minthogy sajnÓ3 gyakran nem is jelentik be, hogy a vállalt keretet nem képesek kitölteni, bizonyba eltolódások állanak be az ipari szeszgyárak javára a termelési statisztikában. Ez azonban nem jelenti azt mintha a kormány a kontingensek kiosztásában a törvénytől eltért volna. A leghatározottabban kijelenti, hogy ebben az esztendőben külföldről nem hoztak be vámmentesen, vagy pedig vámkedvezménnyel melaszt. Nem lehet azt állítani, bogy az Ipari szeszgyárak a szesz kifozésénél nem használnak fel mezőgazdasági termékeket, mert hiszen a végeredményben a melasz is mezőgazdasági termék, A melasz különösen a takarmány megjavítására alkalma «, gazdáink azonban-nem szívesen használják, ugy, Rogy a mela sznak az értékesítése ma jóformán cskkis a szeszgyárakban leketséges. Az ipari szeszkontingens kifőzésére elegendő melasz, áll rendelkezésre az országban és csak ha rossz a cukorrépa termelés, akkor mutatkozik hiány. Az uj szeszgyárakat mindezideig nem lehett ifielállitani és enxrek folytán előállott az 'a helyzet, hogy a meglévő szeszgyárak aránytalanul nagy pótkerethez jutottak. A régi törvényekben bonifikációt biztosítottak a mezőgazdasági szeszgyáraknak. A pénz elértéktelenedése következtében azonban ez a bonlfikáoló illuzcriussá vált,ugy, hogy az 1921.évi törvény ezt teljesen eltörölte, A mezőgazdasági szeszgyárak már régen követelik annak az állapotnak a helyreállttásét,hogy különböző ára legyen az' ipari és '-fa mezőgazdasági szesznek. Ezeket a kérdéseket a különböző érdekeltségek meghal Iga tc-s a ^.tán kívánja megoldani. igyekszik a szerzett jogokat megvédeni,másrészt azonbcn uj mezőgazdasági gyárakat kivan létesi teni .Etbrülhelül száz uj szeszgyár. .' felállításáról van^szó. Ez természetesen csak fokozatosan történhetik. Az a terve,hogy évenként körülbelül husz—huszonöt uj szeszgyárat^ , j ' . Ma lá vannak még szeszgyárak,amelyeknek alig van földjük, ugy, hogy azeknek a fennmaradása nem is ind okolt. Ez a kérdés ls megoldásra vár. Lehetővé kell tenni, hogy a szeszgyárakat oda helyezzék, ahol a tulajdonos földje van, vagy pedig a kontingenst megfelelő kárpótlás ellenébe ^da kell adni nlyaanak, aki a szeszgyárat basznositani tudja. Arra azonban nem vállalkczhatik, hcgy Ta szeszgyárakat egyszerűen elvegy-e a tulajdonosoktól,mert vannak sekafcfc akik saját libájukon kivul jutottak abba a helyzetbe, hogy a szeszgyárat nem tudják kellően kihasználni. , . Azelőtt kontingens és ex-kontirgens szesz volt. A kettő között az volt a külömbség, rogy az egyiknél magasabb volt az adótétel,mint a másiknál. Ezt kivánja alapul venVi az uj árak megállapításánál, még pedig ugy, bogy a t'brzsköntingens átlag ára mellett legy-en egy másik átlag ár is, amely cs.ak éppen feoezl a költségeket és "sak'kls nyereséget hoz, Ha az ipari szeszgyárak exportra kivannak termelni, ám termeljenek és ha a mezőgazdasági szeszgyárak egyéb termékeket akarnak kifőzni, azt is megtehetik, de csak ugy, bogy ezért a szeszért kisebb árat karnak. Ezzel differenciálódik' a mezőgazdasági és az ipari szesznek az ára is, anélkül,hegy valamely jogot elvettek VójtÁa, A szeszgyárakat a f^ldmivelésügyl miniszterrel egyetértőleg egyrészt a nagyobb f"idbirtokc• soknak, másrészt pedig mint szövetkezeti szeszgyárait kisebb birtokosoknak kivánja adni. Ugy tervezik, kogy ezeket a szövetkezeti 3'ze3zgyÁrakát a tejértékesitő központok helyén állítják fel. /folytatása kivetkezik/ 1 O^-Ur+ORSZAGOS LEVÉLTÁR ' C is „-.„!--:x _ *.* I i \.£> '
