Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1

1930-03-13 [033]

MAGYAR 0R3ZÁGC3 TUPOSITO Kézirat, - J? Tizenepyedik kiadás. Budapest, 1930. március 13. XII évfolyam, 60. szám. " MASARYK JUEILEUMA ES A CSEH URALOM TÍZÉVES MERLEGE A FELVIPLKEK" - Vitaest a Wesselényi Refcrm Klubban*A Wesselényi Refcrm Klub e heti vitaestjének programmján "Masaryk jubileuma és a cseh uralom tizéves mérlege a Felvidéken" cimü tárgy szerepelt. A vitaesten igen nagyszámú érdeklődő közönség jelent meg. A vitát Makkal János előadása vezette be, aki röviden utalt arra, hogy a cseh uralom tizéves mérlege mii mutat a magyarság és a t°tság szempontjából. Ismertette a magyar kisebbség elnyomásának kulturális és gazdasági részleteit,majd a tót-kérdésről beszélt

0 A tiz esztendő mérlegén az az eredmény mutatkozik, hogy a valóságos élet következtében megdőlt az úgynevezett " cseh-szlovák fikció" és bebizonyosodott, mint azt a nyelvtudósok és történészek már régóta'hirdetik,hogy a két nép egymással nem azonos, sőt nem is közeli rokonok* A tótokat a csehektől azonban a gyűlöleten és a nyelv-és faji különbségen kivül legfőképpen a gazdasági kérdés választja el„ A csehek gyarmatnak foglalták el a Felvidéket, hogy Iparuknak piacot szerezzenek és népfölöslegeiket ott helyezzék el.Ezért a felvidéki ipart intézményesen tönkretették, aminek szoros következményei, hogy tiz év alatt 145 ezer ember vándorolt ki a Felvidékről,akiknek 85$-a volt a tőt. Egy kétmilliós nemzet ezt a vérveszteséget nem sokáig birja. Mivel a mai cseh-szlovák köztársaságban nagy belső vándorlás is _ folyik, 37 ezer tót vándorolt át a Kárpátokon, helyettük viszont 180 ezír cseh jött be és igy a tótok tiz év alatt összes népességüknek több,mint 8$-át vesztették el a kivándorlás miatt. Igaza van tehát Hlinka Andrásnak, hegy " a csehek tiz év alatt többet ártottak a tótoknak, mint a magyarok ezer év alatt," Könnyű kiszámítani, hogy ha ez az irányzat tovább tart, a tőtság népességének több mint a felét elvesztené, ha száz évig nem kerülne vissza Magyarországhoz

v Kárpáti László szólalt fel ezután, aki jogi szempontból foglalkozott a cseh uralom kérdésével.. Megállapította, hogy az első történelmi dokumentum, a prágai püspökség alapító oklevele, amely a cseh— tót testvériséget bizonyítaná, hamisítvány, de épp oly hamisítvány a cseh állam többi alapokmánya is, a pittsburgi egyezmény és a többi- vala mennyiéi, mert egyikük sem' a tót nép választott férfiéinak akaratától jött létre. Részletesen foglalkozott a kérdés történelmi és jogi vonatkozásaival. Gerlóczy Antal beszélt ezután, aki Masaryk köztársasági elnököt, mint tüdőst,mint humanistát; és mint pacifistát birálta, kimutatva róla, hogy mind a három vonatkozásban nagy fogyatkozásai vannak. Kardos Béla ismertette a csehek felvidéki közoktatási és kulturális politikáját és azokat a lehetőségeket,amelyeket a jövendő magyar állam ezen a téren a tótoknak nyújtani tudna,, hogy igazi sajátos népi kultúrájuk szerint élhessenek. vitéz N a g y István dr* mint vendég szólalt fel.Kifejtet te, hogy ha a Felvidéket Vissza akarjuk szerezni Magyarországhoz, akkor a magyarságnak uj nemzetiségi politikát kell kezdenie egy egészen uj ideológiával. Ez a Magyarországhoz való csatlakozás az autonómia alapján lehetséges, mert semmi valószínűsége sincs annak, hogy a régi Magyarországot a maga 63 vármegyéjével ugy vissza lehet állítani,ahogy a hábo_ ru előtt volt. Az Idősebb generációval szemben a magyar fiatalságnak a nemzetiségi kérdésben uj eszméket kell hoznia, mert a magyar jövendőt csak igy lehet kiküzdenl.- vitéz Endre László ezzel szemben azzal érvélt, hogy az ezeréves Mag;; arorszég területéből nem lehet helyi autonómiákat adni,mert ez még súlyosabb dolog, mint ahogy Jászlék akarták valamikor Magyarországot a nemzetiségek számára felosztania Makká i János ezzel szemben arra hivatkozott, hpgy a tártokon kivül egészen más politikát ke lefolytatnunk, mint annakidején birtokon belül,, Az ezeréves Magyarország ma öt részre van osztva,tehát ha valaki területi autonómiákkai akarja az elszakított részeket visszaszerezni,mégis csak többet akar a mai helyzetnél és Magyarcr^mgot akarja i< feltámasztani, - 0 1 áh György hivatkozott arra

>: hogy a magyar kor£yU mány 100;C-tan teljes területi autonómiát adott volna a Felvidéknek 1-L külön tót kormányzóval, t^t miniszterrel, ésa földközigazgatásJ kul'/ turális.és.belső autőnláiának alaptörvényeit koronázó hitlevélbon akarja tak Biztosítani. / FoXytataea következlV,/