Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1

1930-03-11 [033]

K

_f_______l-Ll_ ' HXiszonegyedik^_k_i_a_a 6 a^.,., Budapest, 1030. maróitta 11, XII. évfolyam, 58. szám. TUDOMÁNY. A MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI T/RSULAT kedd sa délután a M

ag

ya

r Tudományos Akadémián felolvasóülést tartott, igen előkelő hallgat°ság j lenlétében. Az első felolvasó Németh Gyula " A magyar őskor hiteles emlékei krónikáinkban" cimü tanulmány., t olvasta fel. Érdekes előadásában utalt arra, hogy krónikáink őstörténeti adtatainak kritikai megítélésében két irány zattal találkozunk : túlzott bizalommal s túlzott, mindent elvető kritika val. Egyik sem helyes, Osa

1- a részletes, minden összefüggést felderítő kritikának van itt jogosultsága. Kétségtelen, hogy krónikáinkban őstörténetünk re vomatkozelag sok értékes följegyzés van. Ilyenek például a Dentü-megyerről, a vérszerződésről, a kunok, azaz a kavarok csatlakozásáról szé-ló fel jegyzés, Belér és Dula feleségei elrablásának, Emesü álmának mondája és még több más, _ Utána G o m b ó c z Zoltán n A magyar állit6la^jbsvégha.ngsuly

M cimü ér tekezésében Hannes Sköld svéd tudóssal szemben azt bizonyította, hegy a ma, gyar nyelv hangsúlyviszonyai az Árpádok kora óta nem változott. /MOT/E, —-A MAGYAR BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT kedd esti szakülésén K a d i c Ottokár dr, ügyvezető-elnök előadást tartott a hazai barlangok ősrégészeti jelentő ségéről. Eddig harminc olyan Taazal lelőhelyet ismerünk, -mondta - ahol az ősember' nyomalt valamely alakban megtaláltuk, s ezek közül husz lelőhely barlang. Ennek a magyarázata, hogy a jégkorszak idejében az ősember a barlar gokat kereste fel lakóhelyül, ahol tüzet rakott, kőeszközeit készitette, s ahová vadaszprédáját cipelte. Minderről nyomok maradtak a barlangkitöltés rétegeiben,melyeVet a kutató az áoatás alkalmával megtalál. Az előadás után J e 1 1 I n e k János vetitettképekben mutatta be a solymári barlang nevezetesebb járotait. /MOT/E, HÍREK, A MAGYAR NEMZETI SZÖVETSÉG NŐI OSZTÁLYA, a • Pro Hungária n Nők Világsz9vetsége március 13-án, csütörtökön délután 5 órakor a Gellért-szálló 1 márványtermében hazafias ü uiepélyt rendez, melyre vendégeket sÍvesen lát. A hazafias ünnepély műsorában a Megnyitó Himnuszt ünnepi beszéd, majd hetedikének, és szavalatszámok követik. ' A műsoros délutánt tea teória be. /MOT/ Bé AZ ORSZÁGOS JEGYZÖEGYE3LLET ÜLÉSE. Az Országos Jegyzőegyesület kedden délután K o n c z János dr. elnöklésével ülést tartott,amelyen megnyugvással vettéktudomásul az elnöknek az okirati kényszer megoldásénak uj lehetőségeiről tett jelentését. Alapos megbeszélés tárgya volt a közigazgatás egyszerűsítésénél, szóló kormányzati szándék is. Az értekezlet az egyszerűsítés kérdését akként véli meg oldhatónak,hogy ha az ügyrendi egyszerűsítésen felül' emelkedve jogkcri,hat ásk öri decentralizáció következnék be, és emellett a munkaköri megosztottság is szabályozást nyerne. Az értekezlet felfogása szerint előszGfrr meg kellene állapítani mindazoknak a közigazgatási elj-árást hosszadalmassá tevő jogszabályoknak és gyakorlati intézkedéseknek tömegét, amelyek intézményes akadályai az egyszerű és gyors közigazgatásnak. Ha ez a közigazgatási diagnózis megvan ;

akk<*r jöhet sorra az orvoslás rendszerének megállapítása. Az értekezlet helyesnek tartaná, ha a kormány az egyszerüsité nagy kérdését egy országos szakbizottság feladatává tenné,amelybe a jegyzői karnak néhány szakembere is meghívást nyerne. Ilyen értelemben a miniszterelnökhöz felterjesztéssel is fordul az egyesület. Az értekezlet legsúlyosabb tárgya volt a községek és jegyzők helyzete. Az ország minden részéből érkezett panasz eleven színekkel festette meg az értekezlet előtt a munkával tultebhelt,anyagilag gondozatlan és sok oldalról hajszclt jegyző helyzetét,valamint a községeknek már a csődön is túlmenő anyagi leromlását. Részben e tömeges panaszok folytán, részben pedig a kényszerítő szükségesség folytán elhatározta az értekezlet, hogy rendkívüli közgyűlésre hivja Ö3 sze az ország jegyzői karát. /MGT/B.