Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1
1930-03-11 [033]
MAGKAR. ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K é z i r - t . p§ Tizenhatodik kiadás. Budapest, 1050. március 11. XII o évfolyam., H I . E K. AZ ÁLL'-l I UTiTITES UJA.3B DÓiThSi.NER XEDMEIIYE. Bud J V:o eresVedelmi miniszter most döntött az 1800 kilométeres 3 éves államuti építkezés versenytárgyalása ügyében. A -"öntés eredményét a kereskedelmi minisztérium hivatalos lapjának a Közgazdasági ürtesitőnek rendkívüli kiadása teszi közé amely szerdán reggel 9 órakor :• kereskedelmi minisztériumban /l», L...-.-chid utca 1-3./ a kapusnál beszerezhető, /luOT/Tk. Pro D o m o: Fenti hir szives közlését kéri a T, Szer'*e#z tőségtől Tors K-l-'.n a MOT volt : aorkes ztője, a Kóaa-:dasági r^rtuóitő felelős sz erkesztöje„ — ZU: WANKE GUSZTÁV ELŐADÁSA. /Folytatás a tizenegyedik kiadásról./ A megjelentek között ot volt F ö r s t e r Aurél, Tóth Jenő föld müvelésügyi h. államtitkár, D ö m ö tör László Hangya igazgató, I h r i g Károly a Gazdaszövetség főtitkára, Sze ke res László a Falus zövetseg főtitkára, K u n a F. András képviselő, dr. Antal István, báró Dániel Gábor, B o r b á s" Gáspár, K ov ács János és M i k ó Gábor OKH igazgatók vezetésével a szövetkezet egész tisztviselői kara. Az előadást S c h a dl Károly szavai vezették be, aki többek között a következőket mondotta: - A háború nagyon sok erteket pusztított el, csak bizonyos ősértékek maradtak meg, köztük a szövetkezetek, amelyeket azonban a devalváció kezdett ki, A háború után sckkal nagyobb szükség volt a szövetkezeti mozgalomra mint annak előtte és nem a szövetkezeti mo .galom szorult az államra, hanem a polgári állam a szövetkezetekre. A szövetkezeti mozgalom kész örömmel tette meg ezt a szolgálatot, mert a szövet kezesnek nem az a. cjlja, hogy abszorbeálja a gazdasági életet, hanem, hogy a kasemberekbőlerős egzisztenciákat kreáljon es független erőkhöz juttassa őket s hogy a proletárokból is polgárokat neveljen. Aki ezt az irányt helyteleníti, az a modern polgári állam ellensége. Sokan azt hangoztatják, hogy a szövetkezet a marxizmust készíti elő és a szocializmus eszköze. Franciaországban egy neves iró Ptíisson, aki Budapesten is járt,könyvet irt arról, hogy a szövetkezeti mozgalom a szövetkezeti köztársaságot érleli meg, ami nem más, mint a szocializmus. Hogy ez mennyire nem áll, s hogy a szövetkezetríflPfa szocializmus a végső célja azt Oroszország példája mutatja meg a legjobban, ahol csak átmeneti eszközökként szerepeltek az államit"' kezelésbe vett kényszer szövetkezetek, amelyek miután elvégezték feladatukat szükségtelenekké váltak és a kollektivizmus ideje következett el, elkobozták a kifcirtokckat es 30-50 ezer holdas állami birtokokat kreáltak. - Oroszország leszámolt a szövetkezeti mozgalommal már forma szerint i s és itt vagyunk mi polgári államok, amelyek a szövetkezetekkel kaüfctvee dolgoznak ós a p olgári államok egymásra találnak és legyőzik azokat a nemzetközi akadályokat, amelyeket a párisi békék teremtettek, megtalálják a bol dogulás útját. - A szövetkezeti mozgalom keretei nálunk készen állana^, ugy mint a bekében es a mozgalom kié ; .itette újból tevekebységét, a hitel, a fogyasztás és a tejszövetkezetek terén. Most már csak egy van hátra, hogy a szövetkezeti mozgalmat újból kimélyítsük, hogy senkise kritizálhassa se altruizmus se puritánság tekinteteben és ezen felül öntudatodnak kell lenni a mozgalo;..nak, hogy a szolidaritás Kiépüljön. E tekintetben egy uj lépést jelenthetek be, a magyarországi szövetkezetek szövetségének megalakulását, amely ujabb tényező a szövetkezeti gondolat és szövetkezeti erkölcs további fejlesztésére. Schandl Károty bevezető szavai után Wanke Gusztáv dr. előadása kcvet. kezeto /Lásd a tizenegy és tizenkettedik kiadást,/ /M0T/0O
