Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1

1930-03-01 [033]

w MAGYAR ORSZAGC* TUDÓSÍTÓ Kézirat. Tíze nhú t o d i k k i a d ás. Budapest, 1930. március L ^ £ XII• évfolyam 5o, szám EGYHÁZI HÍREK /A REFORMÁTUSOK ÉS AZ EVANGÉLIKUSOK BUDAPESTI FÖ ISTENTISZTELETEI A KORMÁNYZÓ JUBILEUMÁN, Folytatás .2./ következendő hü nemzedékek szivébe is,., köszönjük, hogy őt elfogadtad eszközödül... reménységeit teljesítsd be, vlgyazását koronázd meg, áldd meg őt személyében és családjában, lássa szeretteit boldogan, ne érezze magát elhagyottnak, tudja azt, hogy egy nép lelke jár vele és egy nép Imádkozik: érte... mutasd meg dicsőségedet a magyar nemzeten..,'' A Himnusz fejezte be a Kálvin-téri templom hálaadó istentiszteletet . A Deák-téri evangélikus templomban a Magyarhoni Evangélikus Egyetemes Egyház tartott istentiszteletet., Itt a többi között jelenvoltak: Radvánszky Albert báró, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője, Kapi Béla dr, és Raffay Sándor dr

e püspökök, Ze3enka Lajos dr. Ítélőtáblai tanácselnök, egyházkerületi felügyelő; . a Református Egyetemes Konvent képviseletében Benedek Zsolt dr. kormányfotanácsos, konventi tanácsos és B.Tap István teológiai tanár; továbbá Sztranyavszky Sándor dr, belügyi államtitkár, 3amarjay Lajos államtitkár, a MAV-elnökigazgatoja, Tolnay Kornél ny,MÁV.elnök, Gratz Gusztáv dr., Tomcsányi Vilmos pál dr., rekár Gyula dr

e volt miniszterek, Kaas Albert báró dr. egyetemi tanár, - a katonaság küldöttségét Materny Ödön ezredes, a székesfővárosét Felkay Ferenc dr« tanácsjegyző, a rendőrségét Dorning Henrik dr, főkapitányhelyettes, az egyetemek képviselőit Manritz Béla dr« és Sándy Gyula dékánok vezették, s ott voltak még vitéz Raics Károly és vitéz Sárkány Jenő ny„altábornagyok, Haberern J.Pál egyetemi tanár is. Negyedtizenket órakor, G e d u 1 y Henrik dr,, Kapi Béla dr. és Raffay Sándor dr, püspökök vezetésével vonult be a lutherkabátos lelkészek serege, köztük Kuthy Dezső egyetemes főtitkár, A polgári előkelőségek jórésze itt is, mint a reformátusok főistentis zteietón, díszmagyarban jelent meg. Közének után az evangélikus egyetemes egyház lelkészi elnöke, G e d u 1 y Henrik dr. tiszakerületi püspök ment az oltár elé, felolvasta É^iás jövendölése IX.fejezetének 2,verséts "A nép, amely sötétségben lát vala, lát nagy világosságot, • •* - Az a nagy látomás, amely vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóvá történt választatása tiz éves fordulóján ünnepi hálaadásban egyesitve millió magyar szivet, ma lelkünk elé tárul: semmi más,.mint meglátása annak a szabadító isteni kéznek, amely a magyar nemzet dicsőséggel és megpróbáltatásokkal teljes, ezredéves törtenetében, csodák és jelek által, olyan sokszor támasztott a sötétségben világosságot. Ebben az ünnepi órában szinte azt kell hogy érezzük, folytatja Geduly püspök, hogy Istennek célja van a magyar nemzettel, Azért tartsunk ki Isten melleit, éljünk benne, vele és bizonyára megtartatunk, - Uj hangok csendülnek bele a nemzeti létbe, öntudatba, lelkiismeretbe, hangok, amelyek ÍZ alvókat felébresztik, a kétsegeskedőket meggyőzik, a csüggedóket felrázzák és tisztább tájak felé emelik fel. A nemzet géniuszának hangjai ezek, amikor az élő nemzeti lélek hatni és ^ cselekedni akar általuk. Es áldott, ezerszer áldott az, aki ezt a titok'/ zatos történelmi hivószózatot, a maga természetes önzése, kényelemszere/ tete által nem engedi elhalványodni, hanem bizonyságtétellé dicsőíti saját élete által es a nemzeti géniusz megtestesítőjévé magasztosul népmilliók előtt. - És ha ebben a viharvertg, hazában van valaki, aki ezen a mai reggelen,könnyes meghatódottsággal, mély gyermeki alázattal borult le Isten szine előtt, akkor az bizonyára legelsósorban maga a fenköltlelkü ünnepelt, akinek szivében összesűrűsödik egy nemzet fájdalma és vigasztalása, keBerüsége és reménykedése, bűneinek és gyarlóságainak tudata és felemelkedésének tettrevágyása. Egy nemzeté, melynek bánatát, megnyomorított, keserű, árva sorsát, tiz hosszú esztendőnek kormányzati gondjaiban, álmatlan éjszakákon, vergődő töprengések között, siró,kesergő /folytatása következik/