Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1
1930-03-07 [033]
MAGYAL ÖLSZ ÁG03 TUDÓSÍTÓ K é z i r a t , ^ - Tlzitíik kiadás, Budapest, 1930* március ,7 r f\ — XII* évfolyam, 55. szám., MILCTAY ISTVÁN ELŐADÁSA AZ UJ MAGYAR ÚJSÁGÍRÓRÓL, Az Országos Széchenyi Szövetség általános érdeklődést keltett i! Az Uj magyar generáció problémája" cimü sorozatának negyedik előadásán M i 1 o t a y István, a Magyarság főszerkesztője beszélt " Az uj magyar újságíróból, A Szövetség díszterme zsúfolásig megtelt érdeklődi közönséggel és többek közt ott voltak s \ gróf Majláth Béla, Schandl Károly és felesége, Weisz István miniszteri tanácsos, valamint az újságíró gárdának számosfl fiatal tagj&o 1 Dro V a 1 k 6 LáSKlé elnöki megnyitóbeszédében az ifjúság és a sajtó viszcnyáo és az ezzel kapcsolatos kérdéseket fejtegette, majd Mi 1 c t a y István tartotta meg általános figyelem közben előadását. Bevezető szavaiban megemlékezett a magyar újságírás úttörőiről, Ráth Mátyásról és Révay JózsefrőlRáth Mátyás 178>0*»ban indította meg Pozsonyban az els Ő magyarnyelvű lapot " Magya. Hírmondó íl cimmelo A magyar ujságirás egyidős az amerikai újságírással, ahol ugyancsak ebben az időben indult meg az első újság, jóval nehezebb körülmények között, mert ott a szerkesztő i^ago irta, szedte^, nyomta/, és hordta ki a lapot, és sokszor revolveres harcot kellett folytatnia, mint lőhátas kihordanak a konkurrens szerkesztővel* A magyar ujságirás kezdetén az ipar kezdetlegességén és a szállítás nehézségein kivül csupán a sajátságos politikai viszonyok álí ta^ szemben az irás szabadságával és a cenzúra állította fel vámszedőlt az eszmék nagy vándor utján, A reformkor idején publicisztikai téren mér felülmultuk a külföldet s Széchenyi -stván, D^aowffy Aurél,Kossuth Lajos, Szalay László és Eötvös Józsefakik bár•politikusok voltak elsősorban, a publicisztika tefén örökbecsű müveket alkottak.A hátoru utáni és háború előtti ujságirás között nagyobb differencia keletkezett, mist az azelőtt elmúlt háromnegyed évszázadban. Az újságírást mint missziót tekintvenem lehet annak minden munkását egyvonalba állitani, szerkesztők és újságírók üármilyen kiválóak is, névtelen hősök lesznek, s csak a publiciszták tarthatnak számot bizonyos elismerésre azo vv al együtt, akik túlnőnek a mindennapi munka keretein c A háború előtti újságíró horizontja szélesebb' volt, de látóköre mégis szűket bre szoritkozott „ Huszmilli°s urszág számára dolgozott, de annak határain tul nem is nézett, A csonka-magyarországi újságíró érdeklődése., ha hivatása magf la tán álló újságíró, három - négy ország ügyére is reá irányulj "em szabad redukálnia magát a csonka ország határai közé, hanem látnia kell mindaz'; a politikai harcot, gazdasági fejlő, ést, irodalmi megmozdulást, ami a határon tul történi]:. A magyar újságíró előtt megnyílt egész Európa és megnyíltak olyan sorompók,amelyeken át azelőtt sohsem lépett volna, A háború előtt a rolitika és az Irodalom érdekelte leginkátb az újságírókat, ma már a szociológia,erkölcsi problémák s a gazdasági élet struktúrája ls érdekli őket.Az ujságirás ma már nagy kapitalista vállalkozás és érdekeinél fogva száz és száz szállal fűződik bele abba ah harcba, amely a kapitalista és a nem kari tallsta tényezők között folyik. Az ujságirásnak folytonosan tekintettel kell len Ai, anyagi érdekekre és az újságíró is érzi a sajtó kapitalizálódásával azt , hogy munkáját ez a tény feszélyezi, vagy irányit ja. Az újságíró sokszor nem vallhatja őszinte meggyőződéseit, hanem 1r oncessiókat kell tennle p a'sajtónak, mint vállalkozásnak a kedvéért c » Most jelont meg Amerikában e^ y könyv, amely a kapitalizmus hegemóniáját Írja le a sajtóban, ahol az újságírók tömegmunkásokká és nap számosokká váltak a sajtó gépezetében. Az újságíró élethivatása,mint életpálya,sajnos nem keosegtető 0 Az újság érzi meg legjobban az ország feldarabolását, mert hisz nagy értelmi centrumokat, a kultúra fogyasztóit szakították el tőlünk, Zsúfolt is ez a pálya, mert sokan pré bálkeznak újságot irnir L mai viszonyok között bnam számit ugyan zz újságíró*; osztály ajoegoosszabbak közé, de viszont megfelelő felkészültség és folytonos ismeret gyarapítás nélkül nem tölthető be. Viszont az újságíró Idegmunkái a és állah dó szellemi jelenléte előbb-utóbb olyan következményekkel jár, amely megbosszulja r.agáto Az újságíró hámorabb vénüJ >S meg kell emlékezni az uj magyar újságíró típusról,amelyre a legnagyobb misszió és gond hárul,és ez a megszállt területek magyar u ságirój a, aki idegen Impériumck nyomásának súlya alatt viseli a magyar OTi * Jí*^ Sí t "CA nagy sikert ért előadást Valkó- Lászl* elnök köszönte meg a jelenlévők élenk tapsai" közben* /MCT/C b
