Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2
1930-02-19 [032]
MAGTAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 3. törvényszéki kiadás, /jjt j j? ^ Budapest,l93o. február 1§. EGY KÚRIAI ÍTÉLET ELVI JELENTŐSÉGŰ KÜLÖNBSÉGTEVÉSE ÚRVEZETŐ" ÉS SOPFCK KÖZÖTT. Az autójog sokat vitatott és eldöntetlen kérdése, hogy az úrvezető büntető jogilag soffőrnek tekintendő-e vagy sem. Ennek a kérdésnek az ad különös jelentőséget, hogy a büntetőtörvénykönyv szerint a gondatlanság által elkövetett cselekmények esetében az, aki a cselekményt hivatása gyakorlása közben követte el, a törvény szerint egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, azt viszont . aki nem hivatása körében követ el azonos bűncselekményt, a törvény csupán háromhavi fogházbüntetéssel sújtja. A törvény különbségtevése soffőr és úrvezető között annál kevésbé lehetett éles, mert a törvény megalkotása idején az automobilizmus még gyerekcipőit nyütte s minthogy ez a kérdés teljesen nem jegeceseeiett ki, a bir^i gyakorlat is orosen divergáló jellegű volt. A kúria most egy aut°baleseti ügyben e kérdéssel kapcsolattan elvi jelentőségű határoseatot hozott. Hlntz Károly gyárigazgató 1327-ben maga vezette gépkocsiját s az ü llői-uton haladva egy egész sor szemeteskocsival találkozott szembe. A kitérés nehéz volt,mert az ut másik oldalán a kövezet egy része fel volt ozedve 3 amig a súlyosabb szerencsétlenséget sikerült elkerülnie, a kőraÍ ás közül éppen kiiérő Hima Sámuel munkást mér nem tudta kikerülni, a szerencsétlen embert elgázolta. A törvényszéken kihallgatott szakértők véleménye szerint a gyárigazgató nagyobb sebességgel haladt, mint ahogy a kérdéses földrajzi helyen megengedhető lett volna. A törvényszék gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétsége óimén *tszáz pengő pénzbüntetésre ítélte a gyárigazgatót, azzal az Indokolással alkalmazta vele szemben a hivatásos soffőrökre vonatkoz° minősitést, hegy "a vádlott hatósági engedélylyel rendelkező kocsivezető. Ez a foglalkozás - szólt az Indokolás - szakszerű képzettséget feltételező képesités és csak hatásági engedély alapján üzootő. Az engedély elnyerésónéi teljesen közömbös, hogy ezt a foglalkozást valaki kenyérkeresettől vagy kedvtelésből üzi. A törvény előtti egyenlőség elvét sértené a biróság, ha ugyanazon bir^ság előtt letett vizsga es eng-e-dély alapján gyakorolt k^zveszélyt jelentő foglalkozás keretében a felelősség mértékének megállapításánál az illetőnek társadalmi állását venné irányadóul s az egyikkel szemben azért nem alkalmazná a súlyosabb minősítést, mert a kérdéses foglalkozást nem kenyérkeresetből, hanem csak kedvtelésből üzi." A törvényszék itéáetét a királyi Ítélőtábla is helybenhagyta és az ügy felkerült a királyi kúria Spavek-tanácsa elé. A kúria a minősitosre vonatkozó részt megváltoztatta éa elvi jelentőségű határozatéval att"rte az eddigi joggyakorlatot. A kúria ugyanis, bár a vádlott tünösséget szintén megállapította,de a vádlott büntetésére és a cselekmény minősítésére vonatkozóan a bejelentett semmiségi panasznak helytadott és a vádlott büntetését leszállította. A királyi kúria kimondotta határozatában,hogy a büntetőtörvénykönyvben a gondatlanság által okozott súlyos testi sértésekre vonatkozó szakaszoknak súlyosabb büntetési tétele csak az esetben alkalmazható, ha az a magatartás vagy cselekvőség, melynek során a tettes gondatlanságot tanúsított, a tettesnek hivatása vagy foglalkozása. A vádlottnak azonban - sz°l a kúriai indokolás - aki egy alpakka/ryarnak az igazgat°ja, a gépkoosivezetés nem hivatása és nerc foglalkozása. Ag a körülmény,hogy gépkocsivezetői vizsgát tett és hajtási igazolványt kapott, nem teszi őt hivatásos gépkocsivezetővé /seffőrré/ Ilyennek csak az az egyen tekinthető, aki ezt a foglalkozást iparszerüen üzi. Ezekkel szemben a törvény azért alkalmaz szigorúbb rendelkezést,mert esetleges genöatlanságuk a köz számára nagyobb veszélyt rejt magában. A rendkívül érdekes és nagyjelentőségű kúriai Ítélet azt is kimondja,hogy az úrvezető nem lévén hivatásos soffőr, vele szemben a foglalkozástól való eltiltást sem lehet alkalmazni,mert ezt a törvény szerint csak a hivatásának gyakorlata közben gondatlanul eljáró egyénnel szemben kell itéletileg kimondani. /MOT/ M. A FÖLDHITELBANK KÉNYSZEREGYEZSÉGI UGYE. Kunst Győző dr. törvényszéki biró mára tűzött ki folytatólagos tárgyalást a -öldhitelbank kényszeregyezségi ügyében. A tárgyalás iránt ma már kisebb érdeklődés nyilvánult meg, csak a hitelezők jegi képviselői jelentek meg, mig a hitelezők közül személyesen csak kevesen jöttek el. A tárgyalás megnyitása után a biró felkérte Katona Lajos dr.-t a Ténzintézeti Központ igazgatóját,hogy tegnap félbeszakitott szakértől véleményét,melyet irásba foglalt, folytatólag olvassa föl. /Folyt.köv./ Ma.
