Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2
1930-02-18 [032]
MAQÉ AR ORSZÁGOS TUDÓS IT 3 L!-!__.í_ a-_í_;. li'ffl líásasélsöfiE ÍL-LA-'-IL* Eludapest, 1950. február 18, ' XII c évfolyam, 40, szám,, / §araos Marcell előadása, Folytat á a « A magyar közelmúlt politikai történekét vizsgálva érdekes megállapításokra, <a felfogások különbözőségének néhány példájára mutatott rá fej tegetosel során Raracs dr. Felemiitette pl,,hogy alig husz esztendővel ezelőtt a magyar közvélemény pálcát tört a puritán Polónyi Géza felett, aki voltaképpen nem tett egyebet, hogy mint ügyvéd híven képviselte egyik ügyfelének érdekeit. Ugyanez a közvélemény más álláspontot foglalt el a DésyLuk-'.cs-féle emlékezetes és hires politikai perben, A pártkasszára vonatkozóan napjainkban ezzel az állásfoglalással ellentétes mentalitás uralkodik nemcsak Magyarországon, hanem jóformán Európaszerte 0 Talán azt lehetne mondani, hogy a világháború erkölcsbomlasztó fergetege következtében bizonyos lazább erkölcsi felfogás vert gyökeret a műveltebb világ közvéleményében. Manapság még durvább és kirívóbb politikai kisiklások, panamák, erkölcstelenségek is alig-alig szúrnak szemet, következményekkel pedig csak a leg ritkább esetekben járnak. Az összeférhetetlenségi törvény kodifikálása hiba volt, mert az irot' törvény kibúvókra ad alkalmat aznknak, akik a törvény betűi között meg tudják keresni a réseket, amelyeken keresztül könnyedén és vígan szeghetik meg a lelkiismeretben élő inkompatibilitás Íratlan törvényét, r Példákat hoz fel az előadó bizonyos hirhedt és annakidején nagy port felvert összeférhetetlenségi esetekre, Így a Tisza Kálmán korabeli Bessenyeyféle vicinálisvasut -épités ügyére,amiről ezt a szellemes szójátékot fa rágták :" Non sunt turpia vicinalia, csak az a kérdés, ki csinálja ",Vá zsonyi Vilmos ezt a tételt igy formulázta meg;" Panama az, amit más csinál". Az összeférhetetlenség ügyét a politikai érkölr.s érdekében feltétlenül szigorítani kellene, ki kellene terjeszteni a-felsőház tagjaira is, és a bíráskodást rá kellene bizni a közigazgatási bíróságra. Az előadó ezután a korrupció lényegét fejtegette, rámutatott, hogy ez a rákfenéje sok államnak,és a korrupció bizonyos tekintetben hasonlít a tüdővészhez, mert amikor még gyógyítani lehetne, nem lehet felismerni, - amikor pedig már nagyon is felismerhető, akkor rendszerint gyógyíthatatlan, A politikai pártok kialakulásáról, az egyes politikusok pártváltoztatásairól beszélve,mint érdekes kurlozumut emiitette meg, hogy Tisza Kálmán pll. mint 48-as politikus kezdte pályáját és mint 67-es fejezte he ? éppen megfordítottja ennek Appc nyi Albert gróf politikai pályafutása, aki fiatalkorában a 67-es gondolat törhetetlen hive volt, és később mint a 48-as függetlenségi párt nagynevű vezére szerepelt a magyar politikai életben-* Éppen ezeken a példákon mutatta meg az előadó, hogy a pártvráltoztatások nem Jelentenél- egyet minden esetben a frivol köpenyegforgatássa1, mert sokszor belső meggyőződés vezeti a politikust,amikor elveit feladja, A választási rendszer az előadó véleménye szerint, melegágya a visszaéléseknek, a korrupciónak és a politikai erkölcstelenségnek. A korteshadjáratok során, a közigazgatási erőszak igénybevételével a kormányok rendszerint élni szoktak uralmon-maradásuk érdekében, f f és ilyenkor nem számolnak azzal, hogy ezek a dolgok milyen sokat ártanak a tekintélynek és általában a politika tisztaságába vetett hitnek,- M<?T { KY\