Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-28 [032]

* K, é 21 t a t , S '3& Húsza- j. k kiadá; Budapest; 1930

c február 3. fy XII. évfolyam,. 49, szám. C • SZÁSZ ZOLTÁN FJBKT1ÍK3H ESTE ELŐADÁST TARTOTT A 0.-DVN SZÚ' ;G • BEN o A Cobden Szövetség rendes előadássorozata keretében pént J .... --^ S z' . s z ^oltán iró tartott előadást: "A társadalom kiválászbot':j a;-' ról. Az előadáson nagyszámú és válogatott közönség .jelent meg,. Az elnök... széket Halasi P i s c h e r Ödön foglalta el, akinek bevezaő sza va.L után Szász ^oltán cártotta meg 3 zabád,, előadását, é) lő ad ás ában ra» mutatott arra, hogy az egész társáé alom voltaképen különböző piramisok szerkezetéből van összöteve, a piramisok alján a szélesebb és nagyobb t'

; . m ;gü a 1 csonyabbrendü rétegek foglalna

1

' helyet, feljebb és feljebb követ" kéznek az érvre gyérülő számú kiválásztottak és a mértani test csúcspont, jén a legfőbb v

lválas ztott \ á vezér áll„ Igy megkülönbözte bhető az előadé szerint gazdasági, politikai, tudományos, kulüurális, nemzetiségig és egy'1

, piramis. Eleinte az Izomerő, a nyers katonai erő végezte el a népfajok között a szelekció munkáját, Később azonban a szellemi kiválóság szerint aza lektálódtak bizonyos rétegek és bizonyos Individuumok* Igy fejlődött a -<•:• mitiv par sztságbél a kereskedelem és az ipar, ebből a szellemi fogls"ko zások, ebből a vezéregyénisége

1-, tudósok és a többi

e Ez a folyamat ma : észlelhető, mert például a városi munkásság igy választódik ki a falusi parasztság jobbmódu rétegéből, A szelektálódás két különösen érdekes, spe eiálizélődött réteget vetett felszinres az aribztrokáciát és a zsidóságot? Az arisztDtárácia a katonai erő szerint választódott ki a tömegekből^ késők":.azonban, például a Habsburg uralom idején politikai vagy más érdeme

1

' l, U jutalmaztak a mágnási rangra való emeléssel* Az arisztDia*|ciai»indsnti11 egyforma elve

1

: alapján szelektálódott és ezért nagyban számos rokon vonAs észlelhető' a különböző nemzetek arisztokratái v

özöttc Ezek ro"-oa vof-:ycmég a k ls őre is vonatkoznak, mert az ar o 4 s z t r okr a t áka t tip kUS arev ea UU' . testtartás és egyéb küls 3égek jellemzik, A zsidóságot az oleadő _ szer tévesen állítják külö. fajnak, nemzetiségnek /agy ra»enak

;

. meri. Icáa:.-. • tán véleménye szerint a zslé.°ság nem más,, mint bizonyos szelektá'' ód ott s'U A zsiöd'ság az előadó felfogása szerint annak köszönheti kiv 'lós ágát., ho-<\' a középkori gettókban megőrizte faji tulajdonságait, nem foglalkozott had • viseléssel, zárt egységben élt és minden erejét a szell5nlekrj. a kei i.3

v

~ • delemre és a tudományra fordíthatta.. Ezzel szemben a középkor kivál

0 indivá diumjai kénytelenek voltak más hij i ar^szerzetesrendekbe belépni, ahol a ooel: bátus következtében nem sokasodhattak és igy az emberiséget óriási vesztesség érte. Az előadó ezután a különböző vallások versengésér-1 beszélt, történe Imi adatokkal igyekszik bizonyítani, hogy a Földközi teagei környékének uralmáért a keresztén 'ség. majd. ? mohamedán világ és a zsiö°ság egyaránt Ad küzdelmet folytattak^ Végül a ú.-mokvatíkus állami berendez

1

:3dés elaoo.u :

,

x

i • düségét hangom-atta és azt a tételt iparkodott; igazolni, bogv a népek foj/•) ledése egyenes arányban á3.1 8 demokratikus fejlmérákkal a /.vW/KY.,. t %i» < m -íjt