Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2
1930-02-27 [032]
MAOYAR TSZAGfí TUDÓSÍTÓ/ • Kézirat t Tizenkileneedik kiadás Budapest, 1930. február %7 < Itt ~ XII. évfolyam, 48.szám. / Érdekes tervek és nagyszabású plánum^k Budapest szépítésére. Folytatás. / És pedig í ha akad valamilyen konzorcium, vagy nagy anyagi erejű tőkecsoport, amely vállalkozik a kérdés megoldására, vagy pedig ha a város magához váltja a telkeket, leromboltatja a viskékat, megcsináltatja a közmüveket, vagyis az utakat,vízvezetéket, és villanyhálózatot es az igy hozzáférhetővé tett telkeket eladja, hogy azokon kedvező feltételek mellett házakat lehessen epiteni. A városrendezés történetének harmadik korszakába esik a várhegy építészeti kérdéseinek megoldása. Ebben az időszakban a főváros gondosan vigyáz ott ""arra-,hogy a várhegy képének egységét oda nem illő monstruATrwr^^püJL^-teJíkel el ne esufitsák. A Várhegyen ugyanis minden egyes épitkezesi engedélyt külön-külön kell elbírálni,hogy az emelendő epulet kirívóan ne üssön el az egységes és patinás miliőből. íagybudapest megalakításáról szintén ebben az időszakban esett először szó. Mivel azonban a kérdést akkor még megoldani nem lehetett, ma már más tervezet nyomult előtérbe,mert a környező községek azóta vá.csókká fejlődtek és igy esak igen nagy ós szinte-megvalósíthatatlan áldozatok árán volna lehetséges az egyesítés. Ma már csak arról lehet szó, hogy a Budapest körül kialakuló kör bezáruljon és az igy képződött környéki városok és községek közös törvényhatósággá egyesüljenek és Uj-Budapestté alakuljanak. Budapest és Uj-Budapest azután mint két egyenrangú fél tárgyalhat egymással a kooperáció lehetséges módozatair^l. A városrendezés historikumának negyedik korszaka a forradalmak óta napjainkig tart és ez a korszak Harrer Ferenc véleménye szerint az építészeti ranarchla korszakának nevezhető.-Ekkor a kisember érdekeinek védelme cimén válogatás nélkül adtak és adnak engedélyt lakóházak építésére. Ebből a rendszertelenségből az előadó szerint csupán egy általános építészeti amnesztiával lehetne kilábalni. p • 1 1 á k Manó építész felszólalása után Heepfner Ouidó müepitesz mutatott rá a közmüvek teherviselésében mutatkozó aránytalanságokra. A közmüvekért a külső perifériákon, ahel a telek négyszögöle 2* pengő, a háztulajdonos 3000 rengőt fizet ; bent, például a v^cl utcában, ahol 10 ezer pengőbe kerül a telek négyszögölenként, mindössze 6 ezer pengő a közmüvek használatának a háziurakra kirótt dija. A helyes telekpolitika egyéfként a felszőlaló-szerint passzív és aktiv részből áll. A passzív telekpolitika azt jelenti, hogy a főváros az összevásárolt telkeket tartsa meg a maga számára, és azokín városi;* házakat építtessen, az aktiv telekpolitika pedig azt jelenti, hegy a főváros a megvásárolt telkeket lássa el közmüvekkel és Így jóáron adja el magánosoknak. Az igy helyesen értelmezett telekpolitikával a főváros kezében tarthatja a városrendezés irányítását. Bierb auer Virgil dr. ép Ítésztanár a pasarét ügyéről szólott, amelyet szerencsetlenül megoldftt építkezésekkel, valósággal elnyomorítottak, halott ez a terület a fővárosnak egyitc legszebb es fejlődésre leginkább képes része . radányi-Gulyás Jenő műépítész, főelőadó azt javasolta, hogy a városrendezés irányitáaának egész komplexumát teljes hatalommal a Közmunkatanácsra kell ruházni. M ö 1 1 e r Károly dr. müéáptész a most érvényben lévő 1914 T es építési szabályzatot tette kritika tárgyáva. Rámutatott, hogy ez az építési szabályzat minden hibája dacára modernnek mondható,mert pl. paris városának épitési sza bályzata ív .Henrik korából való, amelyet azóta évszázadokon keresztül toldozgatnak. Ugyancsak több3zázéves a lendoni épitési szabályzat is,amelynek alapintézkedései Európa legnagyobb városában ma is érvényben vannak. Az épitési szabályzat ujabb kodifikálásánál különösen a házak magasságának kérdését kell ujabb megfontolás tárgyává tenni, mert a ma megengedett 25 méteres magasság előbbutóbb túlhaladottá válik. Az uj épitési szabályzatnak a tűzfalak ügyét gyökeresen rendeznie kell és általában nagyobb gondot kell fordítania a városszépség megóvásának kérdésére. A házak falain elhelyezendő reklámtáblák ügyét ugyancsak az épitési szabályzatnak kell rendeznie. Az autók hova-továtb annyira elszaporodnak, hogy mint Tárisban, - nálunk is előbb-utóbb minden házban garázsokat kell berendezni* Erre a célra parisban a lakásokhoz tartozó pincéket alakították át és ez a rendszer bevált.- Kaffka péter^rpf Csáky István, és Rodánszky Ferenc mérnökök hfzzászélása után Pcrner„Béla min.tanmutatott rá annak szükségességére,hegy a városrendezés ügyetek elorevitele céljából müsaaki alpolgármesteri állast Kell kreálni. Ezután az értekezlet egyhangúan elfogadta j a benyújtott határozati Javaslatokat és az ankét K.^saszar Ferenc elnök zár* K szavaival véget ért. /MOT/EY•
