Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2
1930-02-27 [032]
MAííYAR ORSZÁGOS TÜDOST.TQ. K é z í r a t • r- lí á B c d I k kiadás* Budapest, 1930. február 27, *\i ^ XII- évfolyam. 48. szám.H I E S K , | 8M1H?0T,CGIA,I EGYESÜLET ES A BALATONI <£ OVETSEG EGYÜTTÜS ÜLÉSE. • ' (' - ' Az Országos Balneológia^ Egyesület és a Balatoni Szövetség 0 v á r y Ferenc felsőházi tag indítványára ma délelőtt IC árakor a Szent Gellért szálló I. emeleti tanácskozótermében együttes ülést tartftfamelyen Budapest fürdőinek fejlesztésével, a magyar fürdők és üdülőtelepek ügyével, valamint gyógyító és ásványvizeink közgazdasági jelentőségével foglalkoztak. Az ülésen a különböző ftársegyesületek képviselőin kívül résztvettek Reischl Richárd és Tentz Ákos országgyűlési képviselők. áváry. Ferenc felsőházi tag. dr. Kádár Levente és Báthory Lajos a népjóléti minisztérium képvisletében, SzvieZsényi Zoltán min : tanácsos és Cséplő Ernő a Balatoni Szövetség igazgatója. Az ülés% amelyen B á n 1 a k y Géza a Balneológial Egyesület gazdasági osztályának igazgatója elnökölt, V f m c s s y Zoltán egyetemi tanár nyitotta meg. Megnyitőszavaiban rámutatott a magyar fürdők és gyógyforrások elhanyagolta ágára 6 Mint mondta, fürdőin]' a fejlesztésre szükséges hitel és megfelelő közlekedés nélkül állnak, elhanyagolt állapotban, nyereségre alapított magánvállalkozások kezében, amelyetek azonban nem adják mog még az adókönnyítések kedvezményét sem, hogy legalább azáltal kennyitenének terheiken, viszent'amikor beutalások történnek az ilyén fürdőkbe az egyes hatóságok rés zéróig, akkor higiéniát követelnek tőlük, A fürdőügyet a legjobb kezekbe a népjóléti mini3ztéruumba utalták; azonban a magyar fürdő ügye legtöbbször a kereskedelmi és földművelés ügyi minisztériumban dől el. Olaszországban és Franciaországban külön büdzsé áll a fürdők fejlesztésének céljaira, nálunk ez nincs meg, pedig nagy gazdasági lehetőségek hevernek kiaknázatlanul megmaradt fürdőinkben és forrásainkban-. Milliós bevételekről és tízezrek munkaalkalmáról lehetne itt szó és ennek a két egyesületnek az a célja, hogy addig hangoztassa a magyar fürdőügy és az ásványvizek fontosságát, amig a közvél-menyben gyökeret nem ver ennek a tudata és amig az illetékeseket részben megfontolásra, részien áldozatkészségre készteti. A bevezető szavak után dr* Weszelszky Gyula az egyetemi rádiumintézet igazgatója és a Földtani Intézet hydrelógiai szakosztályának elnöke tartott előadást Budapest fürdőinek fejlesztéséről. Rákosi Jenőre hivatkozott előadásának kezdetén, aki mrr évtizedekkel ezelőtt rámutatott arra, hogy Budapest népe sohasem törekedett arra, hogy forrásait idegenforgalmi tényezőknek használja fel. Reméli, hogy a mostani g : o nehéz viszonyok megérlelik a közhangulatot arra. hogy Budapest természeti i !| kincseit ujabb kereseti források teremtésére használják gel. A fürdők legjobb propagálói morék a források, A ma ág a fövő feladataival foglalkozva, szükségesnek véli, hogy a Gellért fürdő mellé az Erzsébet és a Ferenc József -híd k^zzé fn dett sétánnyal ellátott fürdőparkot emeljenek, de célszerű volna, ha a gellérthegyi vízvezetéki parkot' az úttest felett áthidalással a Gellért fürdő első emeletévej közvetlen összeköttetésbe hoznák. A Tabáii rendezésénél feltétlenül figyelembe kell venni a f ürdőf e j le3 ztési szempontokat és üdvös volna,' ha az áliarr. ás vidéki tisztviselők szárná 1 a olcsó fiird "szállodát épitene., Minél előbb meg kell épiteni a reuma-korházat, valamint a Széchenyi fürdő szállodáját, rendezni kell a 0sászár- és Lukács fürdők környékét és sziklakertészetet kell létesíteni a Gellérthegyen, amely az idegenekben csupasz hogy benyomását kelti- Általában - fejezte be előadását - a für lővo^.. ' \. ?on külön üzemként kellene kezelni és minél előbb fel v e ll állitaní az uj uá..i, ..../non Wrvozctt fürdőügyi bizottságot,, ^ •'Eoiyuilöv, I i / ÍJ /Y
