Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-17 [032]

MAGYAR -ORSZÁGOS TUDCSITC . K • z i r a t Huszonkettedik k i a d á s Eudaoést, 1930, február 1*?, XII. évfolyam, 39.szám. A TISZTIKASZINCBA:: HETFCK :,GTE MAYER CSEJKOVTTS K-RCLY NY.;'. VE. EZREDES " AZ ÁLLAM ES HAI7.3ZETES KÖLCSÖN-.' HATÁSAI CÍMEN ERD-iu^S ELÖATÁ.ST TARTOTT* Mayer Csejkovits Károly ny. á, vk, ezredes hétfőn 'este a Tisztikaszinóban " Az állam ás hadvezetés kölcsö nhatásai" címmel előadat tartott. Az „leadó szerint a v11ágháboruban azt láttuk, hogy a modern háború nemcsak fegyveres mérkőzés, hanem egyben politikai, gazdasági és lelki harc* amely . nemcsak stratégiailag elszigetelten a harctereken, hanem éltebevágó 8öntésekkel az állampolitika minden ágazataiban folyt le. Ilyen körülmenyek kőzett tagadni nem lehet, hogy az állam - és hadvezetés között kölcsönhatások vannak, melyeknek ugy ..: békében, mint háborúban céltudatos együttműködésben érvónyesülniÖk kell. Ha politika és 'stratégia külön utakon jár, e. kölcsönös megnemértos csak kudarcra vezethet. Kirívóan láttuk ezt a világháború előkészítésében és lefolyásában is. Az csztrák-magyor monarchia felkészületlenül Indult háborúba, Hadere .e semmi tekintetben sem ütötte meg azt a mértéket, amelyet a lakosság és a monarchia belső erejének kihasználása mellett elérni lehetett volna, A vódképesség elhanyagolása annak a belpolitikai harcnak folyc mánya volt, amely a monarchián belül egyrészt Ausztria és Magyarország közjogi elhelyezkedése körül folyt le, másrészt következménye volt annak az ellent tnek, amely a centralisztikus hadvezetés és a haderőnek nemzetivé való tételéért küzdő magyar állampoliti

v

a között állott fenn. Folitikusok ós katonák nem értették meg egymást ós ezért a belharcok által rgyengitett és nagy külcélok nélküli államvezetés a monarchia nagyhatalmi elhelyezkedésének bukásához vezetett. Szembeszökően mitatta a politika és stratégia egymásrautaltságát maga a h Vboru, legrlkltóbban mindjárt a háború megindítása, Á. háború kitörésekor ugyanis Franciaország volt a legve3zedelmese b ellenfél, vele állt, vagy .bukott, az antant. Katonailag tehát elsősorban Franciaországot kellett leteperő!. Ez azonban nem pusztán a német 3 iadve zet ős égne

1- volt'feladata, hanem az o.ztráv magyar hadvezetőségnek is, mert nem Németország akart Franciaország gal és a monarchia Szerbiával és Oroszországgal birokra kelni, hanem a szövetséges központi hatalmak az antantot akartáv leverni , hogy ezáltal a háborút megnyerhessék. Ezt a háborút pedig 1914-ben megnyertük volna, ha a francia haderő megsemmisül és fordítva Ausztria Magyarország elvesztette • ' volna, ha a német haderő nyugotcn^döritc vereséget szenved. Isi: eret os, hogy had ve z o t osége ink tár tényleg elsősorban Franclaőrsziget akarták kikapcsolni,katonailag-ezt nem olyan eroelosztá.sban hajtották végre, hogy céiju'-at elérhettek volna^ Ennek következményeképpen a német haditerv 1914 szept emberében a mernei csatában, az osztrák -magyar haditerv pedig a lembergl csatákban megbukott, Amikor a marnei csata után a francia hadsereg sem tudott stratégiai sikert kivini, a politikai suly Oroszországra szilit át,amely hatalmas haderejével a központi hatalmak keleti arcvonalának zerop -antesára és igy a háború eldöntésére alkalmasnak lát a zott .Gorlice utá.n Oroszország politikai hivatottsága is porba hullt,ettől '-czűyq Anglia kéziben volt 8 helyzet kulcsa, Ennek a politikai helyzetnek stratégiai kihatá a a há -oru elején a franci'" haderő,a marnei csata után az orosz haderő megsemmlsito leküzdését igényelte volna,Bár ez nem történt meg, o francia ós orosz hadaregek a vereségei' súlya alatt összeroppantás 19 Ifi «t ól csakis Anglia képviselte a viengeaztelhetetlen,végső győzelemhez ragaszkodó akaratot. Ezt az akaratot kellett Volna letörni. Hogy ez sem akkor történt meg,amikor az angol hadsereg még kiépítés előtt állott, sem pedig altkor, amikor a francia hadsereg az orosz forradalom hata.se alatt engedetlenkedni kezdett a végül 191c tavaszán,amikor a német túlerő ass észrki szárnyon harcoló angolokat összpentoditett erőkkel - az amerikai segítség beérkezte előtt- talán még utoljára megsemmisíthette volna,olyan stratégiai hibák voltak,melyek a politikai hely-' zet leg-nemértásóből fakadta"', s végeredményben a háború elvesztésére vezettek. Ilyen tapasztalatok alapján nem kétséges többé, hogy államvezetés és hadvezetés csak karöltve dolgozhat!^ehhez azonban szükséges, hogy az államférfiak a nem- zet katonai erényeinek tudataiban némi stratégiai érzékkel, a hadvezérek pe^ dig megfeleld állampolitikai isméretekkel rendelkezzenek, /MOT/B. i