Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-26 [032]

Kézirat. á Tizedik kiadás. Budapest, 1 30. február 26. XII. évfolyam, 47. szám. I Ö V A R C S A KÖZGAZDASÁGI BIZOTTSÁG ELESE. A közgazdasági bázpttság ma *ste 6 órakor dr. Lobmayer Jenő tanácsnok elnöklete alatt folytatta a gazdasái I válságról való megbeszéléseit. Napirend előtt B o s n j á k Izsó szóvátette, hogy egy obskúrus szaklap kereskedőkről és iparosokról fekete üstét készit és ezzel óriási károkat okoz. Budapesten az inzoivenciák nagy részét ennek a lapnak a működése okozza, isist a lapot évekkel ezelőtt a hatóság bet-ltotta, most két éve más néven uira feltámadt és folytatja azt a működését, amely miatt akkoriban el kellett ellene járni. Akkor^j<, még RommerzieUer Anzeiger volt a neve, most Korcmerzieller Beobachter mondja magát. Bosnyák kéri az ügyosztályt

t irjon fel a kereskedelmi miniszterhez, hogy e nek a lapnak a működését is tegye lehetetlenné. Az elnöklő tanácsnok bejelenti, hogy - * * »*" •« - ; ~ • el fog járni ez ügyben. Ezután áttér a bizottság a napirendre. A gazdasági válsághoz elsőnek Szakáll Géza szól hozzá*. Előadja, hogy a boltbéreket a népjóléti miniszter tette szabaddá, amikor azutón a kereskedők a boltbérek leszállításét kertek nemrégiben tőle.azt mondotta, hogy nem csinálhatja meg. Ha nerr. intézheti ezt a népjóléti miniszter, csinálja meg a kereskedelmi miniszter Világosit3a fel a népjóléti minisztert, hogy a kereskedők nem bírják ezeket a terheket és hasson oda

r *' a Háztulajdonosok Szövetségénél is, hogy a háziurakajt jobb belátásra birja. Hozzák végre arányba a boltbéreket az egyéb jövedelmekkel. Rámutatt ezután arry hogy ma a kereskedőknek 80 /ö-ka a gyárosok kezében van. Ha ezek megszorítják őket, vége van a ker skedecnek. Teher a kereskedőre az is, hogy szociális téren 30 év mulasztásait most akarják helyrehozni, ^tt vannak a Társadalombiztosító terhek, most aVarják rendezni az alkalmazottak jogviszonyait, 3 minden terhet a keres-e.elem és ipar vállaira rajtnak. Javasolja, az ügyosztály h vjafel a kereskedelmi miniszter figyelmét a kereskedők völságos helyzetére. Halasi Fischer Ödön a következő felszólaló. Klőadja, he

ta gazdasági bizottság feladata a gazdasági politikának uj irányt adni. Nem látunk szerves átfogó gazdasági politikát. Mezőgazdasági politikánkat más alapokrakell helyezni nemcsak a mezőgazdaságot kell nézni, hanem az egész országot. A vámokat is ne a mezőgazdaság szempontjából, hanem a f og-asztó és fogyasztás szempontjából kell revízió alá venni. Arra kell törekednünk, hogy minél szél .sebb fogyasztási területeket teremtsünk meg. Orientálódjunk a szomszéd államok felé, mert • JI minél nagyobb gazdasági egységekre van szükség. Ez lesz az első lénés a kezépeurópai vámunió megteremtéséhez. Megkell teremteni az utat a szomszéd államokhoz, nagyobb fogyasztás és nagyobb toámegység megteremtése érdekében. Felveti ezután a kérdést, hogy amikor mii ddnki nyög, amikor mindenkinek rosszul megy, mért megy jól a bankoknak, és ha már ilyen jól megy nekik, mért nem gondolnak arra, hogy necsak kamatpolitikát üzennek. Sok kereskedő céget és sok kis üzletet meglehetettvolna menteni, ha a bankok erre is figyelnek. Meg kell teremteni a hitelellátó szervezetet. Meg kell csinálni az ingójelzálog intézetet és tenni kell r°la, hogy végre adjanak megint valamit a ker.skedő tiszteségére is. \ A külkereskedelmi mérlegről szól ezután, Hága után mindenki azt'várja, hogy külföldi kölcsön ftog majd segítséget a mai gazdasági válságban. Ha ettől várjuk a segítséget, akkor miért sopánkodunk a külföldi áru bejövetele miatt. Hisz ez nem egyéb mint külfclái kölcsön, külföldi pénzérték a külföld bizalma Magyarországhoz. Ennek tehát örülnünk kell. Ami a Társadalombiztosító Intézetet illeti annak elnöke egyizben azt mondotta, hogy az Intézet burkolt munkanélküli segélyt nyújtó intézmény. Erre azt kell mondanunk, hogy az a baj, hogy a terheket csak két társadalmi osztályra az iparra és a kereskedelemre hárították, Revidiélni kell az intézet egész működését. Ezt Is szorgalmazóiunk kell. Oda kell továbbá hatni, hogy ar. ipartanácsban, amelyben most ogy kisiparos, két kereskedő, öt mezőgazda van a többiek pedig mind nagyiparosok, olyan változás történjék, hogy magasabbszempontból necsak az ipar szempontjából nézzék a dolgokat. A t rgyalást itt félbeszakították és elővették a második pontot; a Lr\ Kisipari hitelintézet tőkeemelését. Egy millió százezer pengőről felemelték / az alaptőkét 1,35C.0CC pengőre. A kibocsátási árfolyam 16 pbmgŐ, ugy, hogy az alaptőke emeléssel 4CC.CC0 penget kap az Intézet. J L /Folytatása következik:/