Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-25 [032]

ÍM GYÁR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat, Tizennegyedik kiadás 1930.február 25

c XII,évfolyam 46 szám '.*''• A Belvárosi Polgári Kör ma este társas vacsorát tartott, ao.eiyen Sztranyavszky Sándor államtitkár "A polgári társadalom öntudata és egysége

n cimén előadást tartott, A vacsorán a kor tagjai majdnem teljes siámban vettek részt. £ vendégek sorában megjelentek: Bez\egh Huszágh Miklós főkapitány, Andréka Kálmán helyettes főkapitány. Srődy Harrach Tihamér, Krúdy,Ferenc, Héjj Imre, Kálmán Jenő, Perlaky György, Mihályify Viktor, Kuna P.András, GubiCza Ferenc országgyűlési képviselői; Papp József, az ügyvédi kamara elnöke, Gaár Vilmos, G-ündisch Guido, Lichtenberg Konrád, Csécsy Nagy Miklós, Székely Vladimír, Besnyő Béla, Heszle in Ignác és a belvárosi társadalom számos kiváló egyénisége. Sztranyavszky Sándor államtitkárt és a megjelent vendégeket Gündisch Guido üdvözölte és azt hangoztatta, hogy a belváiosi polgárság a Bethleni politikának a hive. Sztranyavszky Sándor előadásában kifejtette, ho£y apolgárság az elmúlt idők tanúságait'nem v-fita le- oly mértékben, amint az'kötelessége lett volna. Harc^folyik a polrári Tronton belül is akkor, amikor a polgári gondo lat van megtámadva. MJ V*-'; surs vár arra a polgárságra- mondotta az • llamtit kár- amely erőit az ^^'M&Belleni küzdelemben emészti fel akkor, amikor erre az er"rc a polgári gondolat megvédésére lenne szükség, ogyes polgári pártok pillanatnyi taktikai sikerek érdekében szétmorzsolják azokat a határokat

; amelyek !; a polgári gondolat és a marxi ideológia között megvannak. Az egységes polgári front védelme helyett némelyek odaszegődnek olyan gon dolatok védői közé. amely gondolatok és tanok homlokegyenes ellentétben állanak a polgári gondolattal, és amelyek, ha érvényesülnek megsemmisíti

1

' a^polgári gondolatot,, A polgári társadalom egységét c-ls sorban az segiti elő, ha a vezető férfiakj és azok akik a cselekvés színterén állanak, a; • köteles séggteljesitésenek mód iával vonzóerőt gyakorolnak a polgárságra . En az önzetlenség és a becsületes vsciekvés módját tartom annak - mondotta az állam titkár- amelyik a polgá "i egység szempontjából a legfontosabb. Nem azok-e a iegnagyohb ellenségei a polgári gondolatnak és nem azok-e ássák alá a polgári egység gondolatát, ákiK ahclvc:t. hogy önzetlenségükkel vonzóerőt g yákorolnanak, a maguk önzésével döBbentenek meg minket, libben a nagy városban,amely hivatva van az egsézs magyar közéletre irányitólag hatni, kell kitermelődnie annak a polgári frontnak és annak a polgári erőnek, amely I3 tudja magáról vetkőzni az önzésnek gyarló vonását ^és ehelyett magára tudja ölteni a közérdek önzetlen szolgalatának a palástját. Ott,ahol a polg rí öntudat él, ott meg kell lennie a pc;gári egységnek is. 1 polgári öntudaton alapul az az egység amely a polgári társadalom erejét jelenti. Akkor,amikor a polgári társadalom közös ellenséggé i áll szemben, nem szállhat harcba egymással, és nem lehetnek polgári pártok, amelyek pillanatnyi sikerek elérhetése reményében feláldozzák a polgári gondolatot. Ilyen időben csak olyan polgári portok lehetnek, amelyek a polgári gondolat védelmében nem ismernek határokat. Mindnyájunknak tisztában kell lenni azzal, hogy a polgári gondolat Magyarországon elválaszthatatlan kapcsolatban áll a nem zeti gondolattal és a keresztény erkölccsel. |2 az a bázis, amelyen az egysége? magyar polgári gondolatnak fel kéli er> 'Ini. Ez nem jelenti a más felekezeteknek ettől az alaptól való távoltartását. !z azt jelenti, hogy a polgári front táborába felvehetők mindazok, akik magukat magyaroknak fhlriák-