Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-05 [031]

MAGYAR ORSZAOCS TUDÓSÍTÓ 4. törvényszéki kiadás. Budapest, 193o. február 5. --- KÉNYSZERE GYEZSFGEK. A budapesti királyi törvényszék megindította a kényszeregyezségi eljárást: - Szántó Mór /Jókai-tér 7./ bejegyezett műszaki cikkekkel foglalkozó kereskedő és - Morvái Miklós /Gizella-ut 33./ bejegyzett kereskedő ellen. Vagyc: felügyelő mindkét kényszeregyezségi ügyben Székely Gyula dr. ügyvéd. A követeléseket február £4-ig kell bejelenteni az OHE központjánál. - KOtoáos E.M. részvénytársaáág /Ferenciek-tere 1./ bejegyzett cég • kényszeregyezsegi ügyében a törvényszék jóváhagyta a létrejött magánegyezseget, az eljárást befejezetté nyilvánította és a vagyonfelügyelő diját és kiadását 352 pengő 17 fillérben állapította meg. - Kopeczky Rudolf /Rákóczi-ut 4o./ cég ügyében március 4-én d.e. fi fel lo Órakor lesz tárgyalás Kunst Győző dr. törvényszéki biró előtt: Alkotmány-utca 14. III. 59. /MOT/ "KONTRA KONTRA KOSSUTH" Bálint Imre a Magyar ^irlapl 1928 február 15-iki számáhah vezércikkét irt ''Kontra kontra Kossuth címen és ebben megtámadta Kontra Aladár kép viselőt a numerus clausus törvényjavaslat kapcsán elmondott beszéde miatt. iv

ontra ugyanis a tudósítások szerint beszédében a liberális politika elhunyt nagyjait ? x aposztrofálva azt mondta, hogy bár igaz, hogy Kossuth, Eötvös, Csáky és Szilágyi máskép gondolkoztak, de kérdés vájjon, helyes volt-e az ő gondolatmenetük. A vezércikke a beszednek ezt a passzusát kritizálta ironikus hangon,ami miatt Kontra Aladár sajt

ú utján elkövetett becsületsértés cimén sajtópert jfcnditott Bálint írre ellen. A büntetőtörvényszék Töreky-tanácsa a cikkírót lcoo pengő pénzbüntetésre itélte és iooo pengő erkölcsi kártérítésre kötelezte. Az Ítéletet a tábla is helybenhagyta. Ma foglalkozott az üggyel a kúriának Slavek Ferenc élnökelata alatt működő I. számú büntetőtanácsa. Kvassay Gyula előadása után Grün Béla dr. védő indokolta meg semmis égi panaszait. Kiemelte,hogy a numerus clausus e?;y még ma is nyílt politikai vita. Hogy mily ellentétes a rola való felfogás még a kormány tagjai a körében is, semmi sem mutatja jobban,mint az a körülmény, hogy Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter néhány nap előtt egy társadalmi gyűlésen ki jelentette,hogy a törvényt 102o-ban ő sem tartotta helyesnek, a megszavazása elől a képviselőház üléstermét elhagyta és egy azóta elhalt nagynevű politikus halálos ágyán fogadalmat tett arra,hogy xm amint a viszonyok lehetővé teszik, vissza fogja állitani a regi liberális világ tanszabadságát. Ily értelemben kell a cikket is elbírálni, mint egy a Kontrával ellentétes politikai felfogás megnyilatkozását. Ami pedig az erkölcsi kár kérdését illeti, kifogásolta a védő, hogy aktív politikus,aki minden irányú kritikát tűrni tartozik és aki a képviselőségért díjazásban is részesül, pénzszerzésre használjon fel egy politikai bírálatot. A ku-ia részben helytadott a sercmiségi panaszoknak, amennyiben az erkölcsi kár cimén megítélt kétezer pengő fizetését törölte, illetve ezzel az igényével Kontra Alaaárt végérvényesen elutasitotta. A kiszabott pénzbüntetésre vonatkozó részt azonban érvényben hagyta és ezzel jogerőre emelte. /MOT/ M. --- FOGHÁZBÜNTETÉSRE ITELTEK EGY GAZOLÓ 3CFFCRT. Fái István soffőr amit év május 4-én teherautót vezetett a külső Kerepesiuton Gödöllő felé. Előtte egy parasztszekér haladt, amely/nek Fái nekivezette az autóját, még pedig olyan erővel,hogy a kocsin ülő Kapitány János kocsis lezuhant a bakr°I és sérülései következtében néhány óra múlva meghalt. Fái István ellen gondatlanságtol okozott emberölés vétsége cimén megindították az eljárást és ma vonta felelősségre a büntetőtörvényszék •k-rayzell-tanácsa. Pál azzal védekezett,hogy egy szembejövő autó reflektora elvakította s igy nem látta, hogy eleibe egy parasztszekér halad. A tanuk kihallgatása után a törvényszék bűnösnek mondta ki a soffőrt gondatlanságból okozott emberölés vétségében és ezért háromhónapi fogházbüntetésre itélte el, Az itéiet ellen a felek felebbezést jelentettek be. /MOT/SZ. •