Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1
1930-02-03 [031]
MA'áAR ORSZÁGOS TU^OSITO. 3 .törvényszéki kiadás. / * Budapest, 193o. febrzar 3. —KÁRTÉRÍTÉSI PER A HÁBORÚBAN ELSÜLYESZTETT? HAJÓ MIATT. -ÁLLÍTÓLAG NÉGY VAGON MALÁTA IS ELVESZETT A SZERBEK ELÖL ELSÜLYES":TETT HAJÓVAL EGYÜTT,A MALÁTÁS MOST A MF7R-TÖL KÖVETEL KÁRTÉRÍTÉST. Ritka érdekességü per folyik a királyi tövényszéken Gedeon Alajos dr. törvényszéki biró előtt. A per tárgya négy vaggon maláta, amelyet a felperesi kereset szerint - 1914-ben a háború kezdetén a hadvezetőség a hajóval együtt elsülyesztett, hogy ne kerüljön szerb kézre. A maláta tulajdonosa, a Deutsch-féle kőbányai malátagyár a Magyar Folyam és Tengerhajózási rt.-t perelte be kára miatt és aranykoro nában 2o.776 korona birói megitólését kérte. A malátagyár azt adta elő a keresetben, hogy 1914* július 9-én adta fel amalátát a Hoffmann S. és V. szállítmányozó cég utján, azzal a rendeltetéssel, hogy Széf lába továbbítsák a küldeményt* Minthogy a négy vag^n maláta a címzetthez nem érkezett el mind a mai napig, Deutscl az 1914. július 9-iki aranykorona erejéig támasztják kárigényüket. A nem mináennapi perben a MFTR. azzal védekezik^ hogy a malátát a 631 számú uszályon inditotték útnak. Amikor a háború kitört, a hajó Zimony alatt volt. Miután a szerbek a Zimony alatt lévő hajókra lőttek, a hadvezetőség - mint a védekezés mondji - akként rendelkezett, hogy a ve> szélyeztetett utvonalon, a Zimony és Orsova között lévő jármüveket helyezzék biztonságba és igy került a 631. számú uszály is a Pjunadombó község kikötőjébe. Minthogy az áljandó harcokban a szeriiek ezt a területet is lőcélba vették, és itt sem voltak a hajók biztonságban, a hadvezetőség elrendelte a hajók elsülyesztését. Ezzel azt akartak kikerülni, hogy a ha^ök szerb kézre kerüljenek. Az elsülyesztési aktus után, amikor a veszély a kérdéses helyen már enyhült, - azkammmH'it^ előadás további fejtegetései szerint - az usz ó-lgt v ^igggl||k és az^sz^n lévő árukat a hadv< zetősép; igénybe is vette. Minthogy íí/^ew.§s cn malatarakománya a fent eÖLmondott körülményekből folyóan vis major miatt veszett el, a Magyar Polyar és Tengerhajózási rt. arra az álláspontra helyezkedett, hogy az üzletszabályzat alapján a kárért nem vonható felelősségre. A továbbiakban még azzal érvelt a Magyar Folyam és Tengerhajózási rt,, hogy a katonai parancsnokság az ő közbenjárásukra a hadiszolgálta., tási törvény alapján Igénybevett^ négy vaggon malátáért £mnfó7 2o,776 korona ellenértéket 1916-ban kilátásba helyezett, az összeg kifizetését azonban egy nyilatkozat kiállításától tette függővé. A nyilatkozatot meg is kapták, de a kifizetésre már nem kerülhetett sor, m.rt közben bekövetkezett az összeomlás és a cs. és királyi kincstár mint oltári megszün 4 létezni. A törvényszék a peres felek jogi képviselőinek meghallgatása utáa mai tárgyaláson elrendelte a bizonyítást abban a kérdésben, vájjon a négy vaggon maláta a hivatkozott 631 számú uszályon volt-e és hogy ezt az uszályt valóban elsülyesátette-e a hadvezetőség. A bizonyításnak nem könnyű a feladata, mert mint köztudomású a forradalomban rengeteg okmány és hivatalos irat megsemmisült s ezért tanukkal és az alperes MFRT. képviseletében állítólag annakidején eljárt ügyvéd kihallgatásával próbálja Gedeon biró tisztázni a bpnpolult és érdekes peres kérdést. /iv ; OT/SY.