Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-03 [031]

MAGYAR ORSZÁG 03 TUDÓSÍTÓ. Kézirat _ Huszonharmadik kiadás _ Budapest,1930.február 3. rtS XII, évfolyam, 27.szám. V.iiCSi. JKEJSZ&SI aRTET'JZLüT. A Magyar Mér ök - és Epitészegylet mü~és középitési lakosztálya három napra tervezett városrendezési értekezletet tart. Az értekezletnek ma •' ~-* «*v£*%» . volt első napja. K, Császár Ferenc elnökölt s az értekezleten ma megjelentek R a k'o v s z k y Iván, a közmunkatanács elnöke, Harrer Ferenc ny. alpolgármester, Csfirmán Ferenc i ' v .és Lamotte Károly tanácsnokok, számos műegyetemi tanár és a műszaki szaknak több kiv'lOsága. Az elnöki megnyit

0 után F a d á n y i gulyás Jenő mint előadó tartotta meg bevezetőelőadását. Körülbelül százmillió pengőt fordítanak esztendőnként a fővárosban magas építmények létesítésére, fontos tehát, hogy ezt a hatalmas összeget hogy használják fel. Szociális,közegészségügyi és közgazdasági szempontokat kell itt szemelőtt tartani es bizony sokszor azt látjuk, hogy városrendezési kérdésekben bizonytalanság és ötletszerűség uralkodiko Indítványára kimondta az értekezlet, hogy szükségesnek tartja Budapest uj általános városrendezési tervezetének és építési szabályzatának elkészítését. A következő előadó Majorossy Gyula volt, aki az övezeti be osztásról tartott érdekes előadást, A fővárosban • %"* *tx-T-ní'& : helytelen az övezeti beosztás és helytelen a telekminimumok megállapítása, emiatt a munkásosztály nem tud családi házat építtetni. Előadása 3orán kifejti,hogy ideális építkezés volna az ipari munkásság számára a sorháztípus, amelynél 50 négyszögöl terület ötven négyzetméter beépítés mellett elegendő volna egy-egy munkáscsaládnak. Az ilyen parcellázást csak vagy a közálet, v-gy altruista intézet végezheti, F)r, M ö 1 1 e r Károly jzintén az övezeti beosztásról szólt, főleg abból a szempontból, hogy mekkora napsütésre van igénye ogy-ogy háznak? a nap huszonnégy ódájából. Az építésnél gondoskodni kellene arról, hogy a telek milyen fekvésű,illetőleg a telken építendő ház mekkora napsütést kap. El kell tehát készíttetni Budapest napsütés! térképét. Az észak-d li irányú építésnél c ház mindig kap napsütést, a kelet-nyugati irányúnál az utcának cs"!'- az sgyl

1 oldala, Budapesten nen pontosan észak-déli irávyban ,hanem körülbelül 19 foknyi észak-keleti eltéréssel kellene az utcákat vezetni, M ü n n i c h Aladár azt fejti ki, hogy a városszabályozás legfontosabb feladata a széles néprétegek számára jó lakásokat teremteni. Meg kell változtatni az építési szabályzatot, mely ezen feladat megoldásának útjában áll* Minálunk csat: két háztipust ismernek: a bérházat és a villát, pedig a kettőnél' sokkal jobb a családiház. Ennek az építését kell előmozdítani«, Dr.Bierbauer Virgil a laksürüség szempontját tartja az övezeti beosztásnál fontosnak, : Kaffka Féter a főváros terjeszkedését tartja a fejlődés legközel utjának. Ezt a terjeszkedést gátolják a pályaudvarok, a Városliget,a Tt. t.-.ersall, a Népliget, a temetők, a parkok, csupc holt-terület,amely körülzárja gyűrűként a város területét. Ettől a gyűrűtől majd kiszabadítja az épülő két uj hid,továbbá a Tabán beépítése

0 Dr, M éhes Emil a városszabályozósi tervnek egy másik oldalát, a közlekedési problémákat tárgyalta. Előadta, hogy a város vázát, a viziutak, vasutak, közutak és a velük kapcsolatos berendezések alkotják. Ezekre kell tehát tekintettel lenni. ij

egalább 25-30 évre fel kell állítani a főváros közlekedési tervezetét. Indítványára kimondotta az értekezlet, hogy a f öV árof ezt a közlekedési tervezetet készíttesse el, állítson fel egy tanulmányi irodet és egy 3-4 szakértőből álló bizottságot létesítsen,amely a tervezetet majd elkészíti, L-» Az értekezlet következő napja február 10-én lesz, /MOT/SZ,