Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1
1930-02-15 [031]
Budapest, 1930, február 15, V XII. évfolyam, 58. szám. HÍREK, ——A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI KAMARA MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGÁNAK TARISI TARGÍAL^.'JAI. A Nemzetközi Kereokedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága már megalakulása óta legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a nemzetközi kamarában, Btaá&y mint isméretes ; a Népszövetség gazdasági tanácsadó szerve, a mezőgazdasági államok kiviteli törekvéseinek hangot adjon és a Kamara vámpolitikai természetű állásfoglalását is ebben az irányban befolyásolhassa. Ennek az igyekezetnek már több eredménye volt, igy pl. erre vezethető vissza, hogy a Kamara állást foglalt a fcezőgazdao ági termények bevitele ellen foganatosított adminisztrativ rendszabályokban foglalt burkolt protekcionizmus ellen / é 1. at - és növény egészségügyi rendszabályok/, A Magyar Nemzeti Bizottság arra törekedett, hogy ezeknek a szempontoknak érvényesítése céljából állandó orgánumot nyerjen a urnára szervezetében. Ebből a célból a Kamara kereskedelempolitikai bizottságának, amelynek élén Plrelli áll, mostani újjászervezését használta fel arra, hogy ebben Magyarország, mint a mezőgazdasági államok álláspontjának egyik szócsöve,helyet foglalj on„ Dr, G y u 1 a y Tibor, a bizottság titkára a hét folyamán Parisban tárgyalt a Kamara vezetőségével s ezeknek a megbeszéléseknek az eredménye az volt, hogy a kereskedelempolitikai bizottság az agrárállamok képviseletében Lengyelország es Magyarország képviseletével kiegészült és ennek kapcsán dr. G r a t z Gusztáv v.b.t.t*, a magyar bizottság képviselője kére tett fel a Kamara részéről, hegy a mezőgazdasági szempontokat érintő kérdések előadói tisztét vállalja. Dr« 3 r a t z Gusztáv a kereskedelempolitikai bizottság f, hő 15-én tartott ülésén ebben a minősegében már részt is vett. /MOT/B, T TI D 0 M A N Y i ÜNNEn ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR IAEDAG0GIAI TÁRSASÁG. Abból az alkalomból, hogy Széchenyi István gróf tI Hitel"-e megjelenésének most telt le 100-lk évfordulója, a Magyar paedagogiai Társaság ünnepi ülés keretében hódolt ennek a Magyarország életére oly nagy kihatású, örökbecsű mestermü megjelenési centenáriumának- Az ülésen Horni s Gyula vallás -és közoktatásügyi államtitkár elnökólt, és az ünnepi ülés megnyitójául M Romantika és reformvágy" cimü tanulmányát olvasta fel, melyben azt ismertette, hegy a XVIII. század, racionalizmusával szemben a XIX •. század eleje a megújult ronantika szellemében az életnek minden jelenségét történeti alapon próbálta megérte?* ni..Csak a XIX. század második felélek nagy filozófusa, Nietzsche üzent hadat ez ellen a historizáló gondolat ellen. Széchenyi "Hitel"-ében már félszázaddal Nietzsche előtt ez a tagadó gondolat forrott kl a nagy reformernek lázban égő lelkéből,, Tanulmánya további részében kifejtette az előadó, miként szegezte seembe Széchenyi a vértelen történeti romántikáral a maga nagy nemzeti programmját, melyben a magyarság jövőjét kovácsolta s bemutatta két nagy szellem, antihis tor izmus ának egymástól különböző forrásait, Siet :sebénél a biológiai irányú naturalizmust, Széchenyinél, az emberi haladásba, tökéletesedésbe vetett hitet. Tanulmánya második részében Széchenyi kultúrpolitikai és pedagógiai gondolatait foglalta össze az előadó s fejtegetéseit a "Hitel" hires jeligéjének méltatásával fejezte be, mely méltán lehet a mai magyar nemzedéknek is vezérelve • " Az erős ellenáll, a gyenge kétségbe esik,' Az elnöki megnyit 0 után G y u I a 1 Ágost"A Hitel közművelődési jelentősége" cimü tanulmányát olvasta fel. Tanulmányában Széchenyinek a "Hitel" közéleti forrásait mutatta ki., majd közgazdasági gondolatait foglalta össze s végül ezeknek loj.lturpoliti.iai vonatkozásait ismertette 0 Széchenyi hires könyvében anyagiadról szól, de azért a közgazdasági életnek megújulásától várja s reméli az egész magyar nemzet szellemi és erkölcsi ujjaszületését. Ebben áll a "Hitel"-nek közművelődési jelentősége.- végül Varadi József tar. tí.tt székfoglalót s bemutat ta :I A Hitel pedagógiája" cimü dolgosatátoAzt hangoztatta, hogy a "H^tel" megjelenésének 100-évfordulóját elsősorban a nevelőknek kell megülniük- mert ez az évforduló a nemzetnevelés ünnepe, Széchenyi, hitének minden csodatevő erejével hitt- a magyar jövőbon és cz a hit teszi oly csodálatossá életét-halhatatlan eredményűvé munkásságát és igv lett a fajiság vilagtanitója is-Nevelési eszméi a hazaszeretet eszmédében /7 csúcsosodnak ki. /M<WE*
