Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-03 [031]

Kézirat ^£ Negyedik kiadás. Budapest, 1950, február 3. Xíí .évfolyam, 27,szám, GRCF KLEEEL3BERG KUNC / másoÉik folytatás/ eszményei, a reményei , a fájdalmai, közös a sorsuké Ml valljuk, hogy egy az Isten és egy a haza ! Egy a nemzet és valamennyien egységesek va­gyunk. A magyar gondolat felséges eszméjében fejtünk ki valamennyien ál­dozatkész munkát. /Taps és éljenzés./' * MI valamennyien átérezzük Excellentiád nagyszerű kulturtörekvéseit és tudjuk, hogy a kulturális fej­lődés és kultúrfölény jelent egyúttal erkölcsi s gazdasági megizmosodás t is. Fenséges kulturtörekvéseiben mi magyar zsidók egész sziwe 1, teljes megértéssel,, tiszta meggyőződéssel követjük Excellentiádat G - Gróf Bethlen István az Egyenlőség jubiláris számában többek kö­zött azt irta, hogy az érdekekért mindig fel kell áldozni a partig- ; . dzempontokat, Fenséges szavak ezek_ és a magyar zsidós'ág mindig kész volt partikulixis érdekelt alárendelni a'nemzet érdemes érdekeinek. Külföldön élő honfitársaink leveleikben hangsúlyozzák, hogy törhetetlen hűséggel ra­gaszkodnak a magyar hazához és a magyar nemzethez. Megszállott területekről jövő magyar véreink áhitva várják a nagy magyar haza feltámadását. A napokban gróf Bethlen István miniszteriének visszatért Hágából 3 amikor ismertette ottani tárgyalásainak eredményét, rámutatott arra,hogy uj kapuk nyíltak meg számunkra a világ felé* Az az érzésem,hogy amit Hágában elértünk egsfebet is jelent. Ugy amint ott leestek rólunk a bilin­csek, megszűnt a megkötöttség, itthon is kulturális terén is megszűnnek a bili icse 1 ', itthon is vége lesz a megkötöttségnek mihamar c /Taps és éljen­zés!/ Adja a jó IstBB, mihamar jöjjön meg az az ünnepi pillanat. Adja Is­ten, hogy magyar nemzetünk ismét naggyá legyen, Excellenciád pedig nemes célkitűzéseinek megvalósítását érje el c Dési Géza beszédét taps és éljenzés közben fejezte be, utána gróf Klebelsberg Kuno közoktatásügyi miniszter mondotta a következő b .szerié - Amikor 1848-ban a harmadik t.c 0-ben a helytartótanács osztály­ból megalakították a különböző minisztériumokat, a kultusztárca; nemcsak a közoktatás, hanem a vallásügy intézésével is megbiztákc Amikor tehát én ma itt megjelentem, * mint vallásügyi miniszter, kedves kötelessé get tel­jesitettem- 'PZ'Tt köszönet semmiképen sem jár c - Mielőtt a terembe bejöttünk a nagyrabecsült dr,: Hevesi Simon vezető főrabbi elmondotta nekem, hogy az Egyenlőség a felekezet/ adminisztrat: és szervezeti ügyein kivül valláserkölcsi rovotot is tart f enn 0 Azt felelte" rá, egyházi műszóval: fcura animarum 0 A lelkek gondófeáaa c A legnagyobb öröm­mel vettem, hogy ez a lap teuzgosággal és eredményesen kultiválja ezt * ro­vatot, szolgálja az erkölcsi Igazságot, a vallási bensőséges eletet. Nagy tévedésnek tartom ugyanis azt az ujabban itt ott felhangzó tételt, hogy az államok kulturális és szociális politikájával,kriminológiai rendőrségi és büntetőbíráskodásainak segítségével megbizhaté alapot tudnak teremteni ma­guknak. Vallásds életre és ezen alapuló erkölcsi életre is van szükség, mert enélkül nem megbízható az államok alapja,, - A kiegyezés koráról ujabban divatba jött elítélően nyilatkozni'. Sokszor hallunk nyilatkozatokat a hatvanhét utáni időkről olyanoktól is, akik alkotásaik utján nem igen szerelhettek jogosultságot arra, hogy en­nek a korszaknak férfiáiról és dolgaikról nyilatkozhassanak* A 1848-49-iki korszakot követő időknek nagy jelszava volt a nemzeti egység megteremtése minden fronton a nemzetiségi fronton is. Ezt a nemzeti egységet meg kell teremteni minden téren, meg kell teremteni a felekezeti fronton is a Az egy­ház politikai reform-akció egyik főcélja éppen az volt, hogy az egész magyar nemzet felekezeti vonatkozásban is egységbe tömörüljön, érezze magát meg­nyugvással mindenki ezen a téren is. Azt hiszem, hogy . a nemzeti / y­ségnek ezt a gondolatát kell nekünk is szemelőtt tartani és óriási tévedés lenne azt hinni, hogy az ujáépités nagyszerű munkájában a magyar nemzet le­mondhat arról a szellemi és anyagi erőről, melyet a zsidó felekezet magyar Q képviselői jelenjeneko A -nemzeti egység gondolata kell hogy kifelé is meg­erősödjék, mert olyan erő ez, amely nélkül feltámadás nem is képzelhető, - Dési Géza képviselő ur felszólalásának volt egy része, amelye' !' én nem akarok ma megkerülni. Közismert dolog, hogy én a numerus cláususról )f szóló törvényjavaslatot nem szavaltam meg. /Tercekig zugé éljenzés, a jelen­lévők felállanak és sokáig ünneplik a minisztert!/' Közismert doiog s hogy a szavazásnál kimentem a folyósóra és ott a következőket mondottam 1 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folytatása következik:/ ^ ^ • K szekció

Next

/
Thumbnails
Contents