Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1
1930-02-03 [031]
Kézirat ^£ Negyedik kiadás. Budapest, 1950, február 3. Xíí .évfolyam, 27,szám, GRCF KLEEEL3BERG KUNC / másoÉik folytatás/ eszményei, a reményei , a fájdalmai, közös a sorsuké Ml valljuk, hogy egy az Isten és egy a haza ! Egy a nemzet és valamennyien egységesek vagyunk. A magyar gondolat felséges eszméjében fejtünk ki valamennyien áldozatkész munkát. /Taps és éljenzés./' * MI valamennyien átérezzük Excellentiád nagyszerű kulturtörekvéseit és tudjuk, hogy a kulturális fejlődés és kultúrfölény jelent egyúttal erkölcsi s gazdasági megizmosodás t is. Fenséges kulturtörekvéseiben mi magyar zsidók egész sziwe 1, teljes megértéssel,, tiszta meggyőződéssel követjük Excellentiádat G - Gróf Bethlen István az Egyenlőség jubiláris számában többek között azt irta, hogy az érdekekért mindig fel kell áldozni a partig- ; . dzempontokat, Fenséges szavak ezek_ és a magyar zsidós'ág mindig kész volt partikulixis érdekelt alárendelni a'nemzet érdemes érdekeinek. Külföldön élő honfitársaink leveleikben hangsúlyozzák, hogy törhetetlen hűséggel ragaszkodnak a magyar hazához és a magyar nemzethez. Megszállott területekről jövő magyar véreink áhitva várják a nagy magyar haza feltámadását. A napokban gróf Bethlen István miniszteriének visszatért Hágából 3 amikor ismertette ottani tárgyalásainak eredményét, rámutatott arra,hogy uj kapuk nyíltak meg számunkra a világ felé* Az az érzésem,hogy amit Hágában elértünk egsfebet is jelent. Ugy amint ott leestek rólunk a bilincsek, megszűnt a megkötöttség, itthon is kulturális terén is megszűnnek a bili icse 1 ', itthon is vége lesz a megkötöttségnek mihamar c /Taps és éljenzés!/ Adja a jó IstBB, mihamar jöjjön meg az az ünnepi pillanat. Adja Isten, hogy magyar nemzetünk ismét naggyá legyen, Excellenciád pedig nemes célkitűzéseinek megvalósítását érje el c Dési Géza beszédét taps és éljenzés közben fejezte be, utána gróf Klebelsberg Kuno közoktatásügyi miniszter mondotta a következő b .szerié - Amikor 1848-ban a harmadik t.c 0-ben a helytartótanács osztályból megalakították a különböző minisztériumokat, a kultusztárca; nemcsak a közoktatás, hanem a vallásügy intézésével is megbiztákc Amikor tehát én ma itt megjelentem, * mint vallásügyi miniszter, kedves kötelessé get teljesitettem- 'PZ'Tt köszönet semmiképen sem jár c - Mielőtt a terembe bejöttünk a nagyrabecsült dr,: Hevesi Simon vezető főrabbi elmondotta nekem, hogy az Egyenlőség a felekezet/ adminisztrat: és szervezeti ügyein kivül valláserkölcsi rovotot is tart f enn 0 Azt felelte" rá, egyházi műszóval: fcura animarum 0 A lelkek gondófeáaa c A legnagyobb örömmel vettem, hogy ez a lap teuzgosággal és eredményesen kultiválja ezt * rovatot, szolgálja az erkölcsi Igazságot, a vallási bensőséges eletet. Nagy tévedésnek tartom ugyanis azt az ujabban itt ott felhangzó tételt, hogy az államok kulturális és szociális politikájával,kriminológiai rendőrségi és büntetőbíráskodásainak segítségével megbizhaté alapot tudnak teremteni maguknak. Vallásds életre és ezen alapuló erkölcsi életre is van szükség, mert enélkül nem megbízható az államok alapja,, - A kiegyezés koráról ujabban divatba jött elítélően nyilatkozni'. Sokszor hallunk nyilatkozatokat a hatvanhét utáni időkről olyanoktól is, akik alkotásaik utján nem igen szerelhettek jogosultságot arra, hogy ennek a korszaknak férfiáiról és dolgaikról nyilatkozhassanak* A 1848-49-iki korszakot követő időknek nagy jelszava volt a nemzeti egység megteremtése minden fronton a nemzetiségi fronton is. Ezt a nemzeti egységet meg kell teremteni minden téren, meg kell teremteni a felekezeti fronton is a Az egyház politikai reform-akció egyik főcélja éppen az volt, hogy az egész magyar nemzet felekezeti vonatkozásban is egységbe tömörüljön, érezze magát megnyugvással mindenki ezen a téren is. Azt hiszem, hogy . a nemzeti / ységnek ezt a gondolatát kell nekünk is szemelőtt tartani és óriási tévedés lenne azt hinni, hogy az ujáépités nagyszerű munkájában a magyar nemzet lemondhat arról a szellemi és anyagi erőről, melyet a zsidó felekezet magyar Q képviselői jelenjeneko A -nemzeti egység gondolata kell hogy kifelé is megerősödjék, mert olyan erő ez, amely nélkül feltámadás nem is képzelhető, - Dési Géza képviselő ur felszólalásának volt egy része, amelye' !' én nem akarok ma megkerülni. Közismert dolog, hogy én a numerus cláususról )f szóló törvényjavaslatot nem szavaltam meg. /Tercekig zugé éljenzés, a jelenlévők felállanak és sokáig ünneplik a minisztert!/' Közismert doiog s hogy a szavazásnál kimentem a folyósóra és ott a következőket mondottam 1 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folytatása következik:/ ^ ^ • K szekció