Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-11 [031]

MAGYAR-CRSZÁ^S TÜDQSITO Kézirat, ^ öt ö

r

~'"d i k kiadás. 7 tj ^ Budapest, 1930, február 11» J XII. évfolyam 34. szám. PESTVÁRMEGYE /PESTVRMEGYE KÖZGYŰLÉSE, P o 1 y t a t á s .2./ A választ a közgyűlés tudomásul vette* Szeder Ferenc köv tkező Interpellációja az egyesülési és gyülekezési jogról szólott, s kifogasolta, hogy a legkülönbözőbb Indokolásokkal tiltják be az egyes gyűléseket, kérte a főispán gondoskodását arra, hogy ezen a téren egységes módon járjanak él és engedjék meg^a mezőgazdasági munkásság szervezeteinek a megalakításét ©Erdélyi Lóránt leszögezte, hogy az egyesületi jogot nem törvény szabályozza, hanem rendeletek , amelyek bizonyos discreóioná1 is jogot biztosítanak a végrehajtónak. A kérdésnek a törvényes rendezése nem a vármegyére tartozik, Es különben sem lehet azt mondani,hogy a hatosa teljesen elzárkózó magatartást tanusit ezen a téren,mert hisz en 2672 egyesület '.-oiködik a vármegye területén. Az igaz, mondta az alispán,hogy nem mindenütt egyformán történik a rendeletek kezelése, de viszont mindenütt gondoskodnak arról,hogy igazságos mértékkel mérjenek és be kell látni,hogy a helyi hatóságok feljlosek a község rendjéért, /Ugyvan, ugy van./ Es olyan szempontokat is kötelesek figyelembe, amelyek szór ól-szóra nincsenek benne a rendeletben, de viszont az egyes főszolgabírók intézkedéseknek a célja az ország rendjének a biztósitása,Az interpelláló viszonválasza után az alispán vá]a szát elfogadták^, Majd rátértek az indítványokra. Szeder Ferenc azt indítványozta, hogy a földreform utján kiosztott földek vételárát nemzeti és szociális szempontból szállítsák le és maximálják 500 pengőben^ Erő é 1 y i Lóránt alispán megállapította, hogy ennek a kérdésnek a taglalása nem a közgyűlés feladata, de viszont a törvényhozás is tudatában van annak a jelentőségével és tudja azt is,hogy aváltozott és''leromlott gazdasági helyzet milyen eltolódásokat idézett elő a földárakban, s azért elhatorozták* a

z alispán javaslatára, hogy áTirnak^ — . • ,hogy bizonyos kirivó igazságtalanságokat sürgősen orvosolnssanak

1

^ költségvetési tárgyalásánál során, "7 n kormányhoz Ugyancsak Szeder Ferenc kérte, hogy küldjön átiratot a megyei bizottság a parlamentnek a mezőgazdasági munkások kötelező betegségi és baleset biztosításának törvénybeiktatására vonatkozólag. Fontos egészségügyi szempontokról van itt szó - mondta Szeder ^erenc - amelyeknek megoldatlansága o mezőgazdasági munkásság pusztulását jelentheti. Az alispán az indítvánnyal foglalkozva, visszautasította azt a vádat, mintha a megyét ezen a terén mulasztás terhelné,, mert már 1899-ben foglalkozott a törvényhatóság ezzel a kérdéssel, 1902-ben pedig 20.000 pengőt szavazott meg a gazdasági munkás-és cselédpénztár céljaira. Az indítványtól elállt a törvényhatóság, annál is inkább, mert az erre vonatkozó törvényjavaslat már o közeli napokban a parlament elé kerül

c Szeder Ferenc utolsó inditványa a hitbizemányok megszüntetésére vonatkozott, mert mint mondta, a lekötött nagyméretű birto1j

ok okozzák,hogy a földnéküli Jánosok kivándorlásra kényszerülnek* Volt eszt -;nöő, amikor 250,000 magyar munkás vándorolt ki az országból. Elmultak azok az idők - folytatta - amikor a magyar nemzet megengedhette magának a széthúzást, a mai viszonyok között minden erőnek össze kell kovácsolnia bennünket. .^ir.xkKkxSzéEhEnjíJ"''5:xtván Már Széchenyi István is rámutatott a megkötött birtoktest pusztito hatásaira és különös tünet, hogy LS48-ig csak huszonhét volt a kötött birtokok száma és 49,után ez a szám kilencvenkettőre emelkedett. Sokkal nagyobb feladatok várnak a magyrságra,semhogy ilyen Verdesek mellett el lehessen menni. Erdélyi Lóránt alispán megállapltotta, hogy s hitbizományok korszerű reformja a kormány programmjában szev r epei, annak az előkészítése hosszabb időt vesz igénybe és he. el is Intézi, \ a hatásai csak évek multán jelentkeznek

ö

A mai idők inkább gyorssegélyt jeI* lentő intézkedéseket követelnek és a hitbizományok reformjának kérdésével K való foglalkozást nem tartja időszerűnek, ugy, hogy' indítványára a közgyűlés l'j nem fogadta el Szeder Ferenc ^xxxxi előterjesztését, V Szekeres Sándor a fokozódó munkanélküliségre hivta fel a figyelmet, azt kérte, hogy a megye területén Írassák össze a munkanélküihket, sürgősen Írják ki a vármegyei közmunkákat és a heti munkaidőt 4E órában határozzák meg

t /folytatása következik/