Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-10 [031]

MÁŐJÍAE '"KSZA-GCO TUDÓIT:' H- A „ s „ „ 4. . — *"~ Ilus zennegyedik k i a d á s Budapest, 3.930. február Í0< ' XII évfolyam. 35, szám, T -I !) C K Á H 1 DOLUM'WSria' SÁNDOR 3ZEKF(nLAL0JA AZ- ^ütADEMLÁNh A Magyar rudományos Aka-demia második osztálya hétfőn felolvas S űlebt tartott, melyen megjelentek: J fi z 8 e f királyi herceg. K 1 e b e 1 s b e r g Kuno gróf, ¥ 1 a s 8 i c s Gyula báró a felsőház elnöke, B e r e e v i e r. y Albert, B a -1 o g h Jenő, K Ö r n i s Gyula államtitkár . Forster Gyula báró, Jzak: Elemér ny.- h, államtitkár, Hőman.. Bálint,, Kovács Alajos főigazgatók, Kaán Károly ny, államtitkár. Thirring Susztáv, Császár Elemér, Kuzsinszky Bálin Kornyánszky Gyula, Lukinioh Imre ás a tört éne ttud omány sok elekele ségeAz ülés tárgya p " m a n o v s z k y Sándor .'r - egyetemi tanárnak "József nádor mint Magyarország kormányzója'' cimü felolvasása veit. Az előadd tanulmányát azzal kezdte, hogy amikor József főherceg 1795-ben Magyarország helytartója lett, perenc császár olyan titkos utasítást adott neki, amelyben azt kivánta, hegy Magyarországon reakciós pclitl' kát folytass r

>n

v A császár környezetében az ő kiküldetésével akarták bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyekkel alkotmányellenes útra tereljék a kormányzást, A nemzeti kŐröltílofc mégis sikerült már a következő évben a főherceget nádorrá választatni s az uj nádor, ámbár az első években ragaszkodott bátyja utasitásaihez, később; mégis belátta az osztrák kormáhyzá hibáit és valóságos küzd-lmet folytatott a magyar alkotmány ősségért« Az 1? Iki/orsz ággyül^s után már gyanús szemmel nézték működésétj de a császár bizalmát iránta isak 1905-ben sikerült megingatni. Az 180'5*iki francia háborúban Oroszország vitte bele a m-narohiát, A háborúnak akkor határozott el lenzői Károly főherceg, a hadügyminiszter és a nád'-r voltak. Az udvarban azonban alakult egy csoport, amely < a főhercegeket ki akarta szorítani a kc mányzatból és a háborúra tüzelt. Ebbe a háborúba a monarchia teljesen kész. letlenul és könnyelműen ment bele- Amikor a nádor a hadjárat megindítását megakadályozni nem tudta, legalább a kellő előkészületeket akarta megtenni felszerelésben, tiszti személyzetben azonban Olyan hiány volt, h'gy még a három évvel előbb megszavazott uj-:n~~-k bevonultatása is a legnagyobb akadályokba ütközött* Mire az országgyűlés megszavazta a nemesi fölkelést; Napóleon már a császárvároshoz közeledett,, A visszavonuló osztrák csapatok 0

s

eherszágban akartak egyesülni az orosz segédhadakkal, Magyarországén tehát nem veit semmi haderő, a előre látható volt, hogy a császárral az érintkezés is reg fog bénulni* November 1°-én tehát a király felhatalmazása alapján a nádor teljhatalommai vette át Magyarország kormányzását* Már n menekülés és Bécs kiürítésének idejében kordont allitott fel az '-rszág határa: részben polgári e/iemekbői r Komolyabb katonai haderő hiányában sz 6 sem lehet* tett arról, hogy ez az ellenséggel megütközzék és a nádor arra törekedett, hogy passzív politikával lehetőleg megkímélje Magyar országeta fsmneia in váz!°t61. Ez annál fontosat veit, megt a . ; katonai hatos;.gck véleménye szerint a hadjárat sikere egeszén az élelmezés kérdésétél függött,ebben pedip: csak Magyarországra számíthattak.. A kordon parancsnokai tehát még arra is utasítást kaptak, ha a franciák magyar- területen akarnának előnyomulni, küldjeaek hirnök

;;

t a francia táborrxkhoz s jelentsék be, hogy ámbár Magyarország hajlandó alkotmányáért és királyáért vérét ontani, ha a franciák .megkímélik az ország területét a támadástól, nem ibjgják őket nyugtalanítani. Ilyen mórb n akarta a nádor megteremteni a Magyarországon felhalmozott készletedet, Intézkedéseihez Ferenc császár is hozzájárult s hogy a franciákat ki ne hivják, a határszéli megyékben egyelőre a nemesi felkelést sem állították ki, - A felolvasás további részéten részletesen ismertette a nádor j ózan, helyes és előrelátó Politikái át, amelyre a bécsi udvari körökben nagy intrika indult :r;eg,

; Az intrika vezetője elsősorban Baldacci Antal táró veit, aki a császárban bizalmatlanságot i-ryekézett kelteni a nádor ellen.. Egymás után érkeztek az olyan királyi rezolu^iók. amelyek a nádor működését helytelenítették, ^agyarországot a hűség hiányával és tétlenséggel vádolták, nem véve figyelőmbe azt, hogy a nemesi felkelés szervezésére sem az időnem volt elég, sem Bécsből a szükséges felszerelést nem adták meg., / Folytatása következik. /