Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-10 [031]

Budapest, 1930. febunár 10„ XII. évfolyam, 35.szám. / A városrendezési értekezlet második napja,, Folytatás 1, / Hibáztatta, hogy építésügyi közigazgatásunk nélkülözi a pénzügyi szabályt) zást, minek következménye, hogy a telekértékemélkedésnek nem a főváros közön sége, hanem a spekuláció érzi a hasznát« Okszerű telekpolitika viszont csakis organikus városépítési előmunkálatok alapján képzelhető el, mely előmunkálaté] mint pl, a városmérés, stb

3 nemcsak a saját kötlsegeiket, hanem magának a telek értékének emelkedését is biztosítják*, A városmérés, a szabályozástervezet r/p'ogrammja, a tervezet és végül az épitésügyi szabályrendelet egymástól el nem különíthető szerves egységet alkotnak,melyeknek megalkotására javasolta, hogy a székesfőváros külső szakértődből és belső szaktisztviselőkbői egy központi szervezetet létesítsen.-, P i s c h e r József rendkívül érdakes előadásában a v'rosrendezéa"' ! pénzügyi és gazdasági előfeltétele ir81 és pénzügyi kiviteléről tartott elő?, dást. Bevezetőképpen rámutatott egypár eddig elkövetett kirívó hibára, m mini pl, a Tabán esetere, amikor a helytelen telekvásárlás következtében a székesfőváros közönsége 400.— pengőt is fizetett a kisajátitás során oly telkedért, cmáLyeknek ára felépítményekkel együtt szabadkézből való eladásnál 4o-6o aranykoronáért is megvehető lett volna

e KS.'SÍDbiaiilio araaykorona tőke Sekszik igy ^amatozatlanul azóta. Ez a műszakilag ötletszerű : városszabályozás gazdasági szempontból behozhatatlanul felesleges anyagi áldozatokat okozott s amellett oly városképek keletkeztek^ amelyek minden normális, észszerű és modern városképet egyenesen megcsúfolna.'-. Általános elvként szögezte le, hogy a városszabályozáshoz szükséges töke a szabályozás által előálló ingatlan értékemelkedésből meríthető és meritendő, sőt a szabályozás folytán előálló értékemelkedéseknek Igazságos és pénzügyileg helyes felhasználása mellett még drágább közérdekű létesítmények is finanszírozhatók, így pl. a Boráros-téri hid létesítése esetén az érdekelt városrészeken előálló értékemelkedéseknek csupán töredékeiben való igénybevételével magá» nak a hidnak költségei Is fedezhetek. Előadó a telekértékad°t elitéli, de a városrendezés revén előálló telekértékemelkedés egyszeri arányos megadóztatás át indokoltnak és Igazságosba

1- tartja., Hoep.fner Guldo hozzász>lasa után de, - i e r b a u el r Virgil tartott- ijieg előav-dását a város zöld-területeiről, London, Paris, Berlin zöld területeinek a lakossághoz viszonyított arányait ismertetve megállapította, hogy Budapesten mondén egyes lakóra 4,2 négyzetkilométer zöld terület esik a belterületül keitekből es parkokb^ólo Az ö.szes szabadterületek bál 40 négyzetkilométer jut ;gy-egy lakosra, eze

1

' azonban oly messze vannak, hogy kívánatos a belterületi körtek szaporítása, legfőképp az óbudai és újpesti szigetek népkertekké alakítása által, amikor a lakónkénti arányszám 7,6 négyzetkilométerre emelhető. K. 0 s á 3 z á r Ferenc épitésztanár, fővárosi bizottsági tag meg állapította, hogy Budapestnek _ca 19 .500 hektár területéből 39.2 százalék úgynevezett lapos zöldterület, mig 2I.,3 százaléka ma is lombos terület. Ennek a területnek eloszlása azonban nem kielégítő. Javasolja, állítson be a fóv ros költségvetésébe évenkint cca g0 évig nagyobb összeget az összefüggő sétányrendszer'kifejlesztésére, hogy a külsö portalanító erdősáv az Alföld porát felfogja, Javasolja, hogy a városban lévő légmedencék sétányok utján ösozekö ;tess Jés hogy a Duna partok Sétányokká kifejlesztessenek.