Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-07 [031]

MAGYAR 0KSZ/-J3-0S TUDÓSÍTÓ K ó z I r a t . , N y o 1 c a d i fe k i " d a s . Budapest, 1930. február 7. <^{^1 XI1 évfolyam, 31. szám. EGYHÁZI HÍREK. ÜNNEPI /A LUTHER TÁRSASÁG PÉNTEKEN ESTE BETHLEN GÁBOR J« * 1LEST TARTOTT. Folytatás ./ - Bethlen Gábor fejedelem Erdélyt országgá tette, úgymond Pékár Gyula elnök, és ^agyarprszággai együtt nemcsak Európa egyik döntő hatalmasságává emelte fel, hanem a két malomkő, a német és a török között meg is mentette. Amikor meghalt, azt mondták, meghalt Bethlen Gábor, oda Magyarország. Ma is csonka vagy * r'\ magyar nép, csonkaságodból feltámadsz-e még?*..Most, háromszáz év multán ugy ünnepelünk, hogy megint csak Bethlen Gáborra tekintünk. Felséges Rex Frlnoeps,fiéa keletre néz, akiknek könyvet először Te adtál, azoknak bocskora tiporja földedet, - ha Te?.— v*,.. mostan ide,közénk, szobrod talapzatáról lezökkennél, mit cselekednél? Ágyudörgésként zeng felénk a nagy fejedelem szava: e nemzetet annyiszer megmentettük századok alatt, volt már e hon földjén a zsebrákoknál hatalmasabb erő elég, de az igazságért harcol Istí%; katonája...Csak aki Istenben hisz,csak az maradhat meg az Istentől rendelt hazában, higyjetek, mint ahogy én hittem és a.Jkor igazságtok is erosebb lesaen, Isten malma lassan, de biztosan őröl, a pelyva kihull, s az igaztág magva itt marad... A tapsai fogadott elnöki megnyitó után Kovács Sándor dr. egyetemi tanár, főtitkár jelentette, hogy Szabolcska Mihálynak a társaság tiszteletbeli tagjává tfaló avatása következne* , de az illusztris költő,családjában beállott hirtelen betegség miatt nem jelenhetett meg, s igy ünnepeltetése későbbre marad. Sz.S z a 1 a y Ilonka énekelte ezután, meleg, csengő hangon Elza egyik áriáját a Lohengrinből, majd nagy érdeklődés közepette emelkedett szólásra a neves historikus, rugomfalvi Kiss István dr., a debreceni egyetem történetprofesszora, aki s zab ad-e lo adást tartott az egyházi rend közjogi helyzetéről és Bethlen Gábor fejedelem kiváltságleveleiről. Bevez etésül ismertette azt a változást, melyet az egyházi rend közjogi helyzetében az erdélyi fejedelemség és a reformáció okozott. A három nemzet ós a négy befogadott felekezet hazájában a papok nemesijogokat élveztek, de kezdetben a jobbágyszármazásu papok özvegyeit és árváit ismét ad°fázetésre és u-jü szolgálatokra kötelezték. Bocskay, mint Magyarország és Erdély feJdÉlme, külön oklevelekben mentette fel az erdélyi és tiszamoiléki papok özvegyeit és árváit. Erdélyben Bocskay intézkedését tiszteletben tartották de ^agarországon csak három vármegye fogadta el és hirdette ki a fejedelem kiváltságlevelét, a többiben a földesurak ellenállottatt. Bethián Gábor ezután további kiváltságokkal ékesítette az erdélyi papokat. Különösen kiemelte az eluadó a székely papok részére adott Bethlen-fele kiváltságlevelet, mely ben emelkedett szavakkal hirdeti a nagy fejedelem a tudomány és az Ige munkásainak érdemelt és azt, hogy mennyire nagyrebecsüli őket ésmunkajukat. Kiváltságleveleit Bethlen Gábor azzal a nemeslevéllel koronázta meg, melylyel az összes erdélyi és erdélyrészi papok gyermekeit nemesi rangra emelte. Ezt az értékes kiváltságot az összes bevett felekezetek megkapták és nemcsak azért van ennek kimondhatatlan kulturtörtenelmi jelentősége, mert a históriának és a műveltségnek akkor az egész világon páratlan megbecsüléséből fakadt, hanem azért is, mert utat nyitott ahhoz, hogy a papok műveltebb gyermekei a nemesség számát gyarapítsák és egy müveit középosztály kifejlődését elösegitsék. Kifejtette végül rugomfalvi Kiss professzor, hogy a hadászat-politikai célt is 32 olgálta Bethlen Gábor fejedelem ezzel az intézkedésevei, mert ilyenké pen akarta arra birni a nikolsburgi bek..ben nyert hét vármegyét, hogy állandóan Erdély mellett maradjanak, A csatlakozás nem sikerült ugyan, az armális érvénye csupán Erdélyre korlátozódott. A mélyeo.járó előadást hálásan fogadta a közönség. Azután Kovács Sándor dr. egyetemi tanár, főtitkár, "Bethlen Gábor szól" cimen régi magyar egykorú népéneket mutatott be, melyben Bethlen Gábor saját személyében szól és megható, egyszerű szavakban jellemzi önmagát. Ma r ó t h y Jenő, a jeles fiatal iró olvasta fel ezután Bethlen Gábor-korabeli, finom és ele venhumoru történelmi elbeszélését, a budai Luther-Énekkar XVI. XVII. századból, való magyar történelmi énekeket, zsoltárokat mutatott be, nagy tett szés ihellett, Tekár Gyula zárószava és a Himnusz fejeztek be az ünnepet. <// Utána a Luther Otthonban Radvánszky Albert báró és Raffay püspök vacso^^n ünnepelték a nap jelentőségét és az est szereplőit. /MCT/F.