Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2
1930-01-20 [030]
MAGYAR ORSZÁGOS TUD0STT0, Kézirat , . Tizerhn ^7 ,-d.ik kiadás Budapest, 1930, január 20< +* S XII., évfolyam, 15c szárú FŐVÁROS . BECSEY ANTAL ELŐADÁSA AZ AKTUÁLIS GAZDASÁSI KÉRDÉSEKRŐL. A KEKOSZ kulturestjei során B e c s e y Antal fővárosi bizottsági tag előadást tartott "Aktuális gazdasági kérdések" címmel. Abból indult ki, brgy az ország tele van panaszokkal a közterhek és a drágaság, valamint a munkanélküliség sújtja az országot és természetsen a fővárost is. Ami a közterheket illeti, a főváros költségvetése 200 millió pengő kiadást irányoz elo, amelynek ő0 imádókból telik ki. Minden fővárosi lakosra egyenkint és évenkint 112 pengő év teher esik, minthogy pedig csecsemők, rokkantak stb c , akik nem keresnek, adót sem fizetnek, ennélfogva egy-egy adózóra 450 pengő teher, az állami ter hekkel együtt ezer pengő teher esik* A főváros a befolyó jövedelmeket közoktatási, közegészsegi és adminisztratív célokra fordítja. Ezek a főváros költ ségvetésének főbb tételei* Ezek közül keiemli azokat az előadó, amelyek az életet drágítják és a termelést bénitják, Ilyenek mindenekelőtt azck az adók amelyekben nincs progresszivitás, amelyek egyformán sújtanak szegényt és gaz dagot, tehát például a húsfogyasztása adó. A termelést bénitja a forgalmiadé is, mert azt bünteti, aki dolgozik, A vám is, mert z£t sújtja, aki behoz a varasba élelmiszert. Ezek a jövedelmi források ellen tehát minden erőnkkel küzdeni kell. Természetsen gondoskodni kell árból, hogy ezeknek ellentételé ül, illetve ezen jövedelmek pótlására mit hozzunk. Gondoskodni kell uj jövedelmi forrásokról,, Az előadó kijelenti, hogy ő etekintetben optimista, de óvatos optimista. Azt látja, hogy a termelő a húsnak kilójáért 50 fillért kap csak, a fogyasztó pedig a silány húsért 2 pengő 70 fillért, a jobb húsért 7-8 pengőt is fizet kilónként. Hasonlóképen vagyunk a burgonyával, amely Szabolcsban 3-4 fillér, Budapesten pedig-fS^ fillér a kilója.. Mit kell itt tenni és mi ennek az oka-, Hibák láncolatát látjuk itteni: ezeken a hibákon azzal lehet segíteni , hogy szervezzük a termelést Is, az elosztást is. Ha ez sikerül, akkor jobb lesz az eleiem, hagycbb lesz a fogyasztás, több lesz a munka, könnyebb a megélhetés. Racionalizálni kell az egész termelést s akkor emelkednek a bérek, mint ahogy azt az amerikai példa mutatja, Amerikában külön bank alakult a termelés megszervezésére- Ez a szervező bank eljön mihozzánk is és a szervezőmunkát itt is megkezdik. Ez javítani fog az állapotokon. Szervezetlen a hitelkérdés is. Itt az a probléma, hogy meg akar juk védeni a pénzünket, azért emeljük a kamatlábat. De viszont a magas kamat lábbal drágitjuk a termelést. Ebben a kérdésben tehát az segítene, hogy a termelés számára olcsóbb hitelt nyújtunk f . Szól ezután arról, hegy a takarékoskodással is elősegítjük a gazdasági helyzet javulását, ebben a vonatkozás ban felemliti a vizmüveket, amelyek 35 millí.ó pengő kölcsönre szorulnak. Ha ezt a kölcsönt külföldön vesszük fel, akkor annak kamatait is fizetnünk kell és a törlesztés fedezésére egy köbméter viznek az árát 6 fillérrel fel kell emelnünk. Emeljük fel a viz árát már most ne hat, hanem nyolc fillérrel, akkc a Vizmüvek megkapja a szükséges őseget mitőlünk, itthon marad a pénz, nem kell a külföldnek kamatot fizetni, legfeljebb a vizmüvek egy pár évvel hosz szabb idő alatt végzik el a beruházásokat c Az államnál, a fővárosnál, a Társadalombiztosítónál, ahová nagy összegek folynak be. vannak nagy tartalékok, juttassák ezeket a tartalékokat a gazdasági életnek és ezzel nagyot lenditet tek a bajok orvoslása érdekében-. Egy másik segítség az, hogy ami<b csak kapunk, itthoni árut vegyünk.^ A hatóságuk feladata a drágaság ellen az volna, hogy csökkentsék a terheket, szüntessék meg a termelést bénitó adókat, viszont az ipar és a kereskedelem ne várion mindent felülről, hanem szervezked jék, fogjon össze. Ha ezt megteszik, akkor optimí>JHUSsal nézhetünk a jövő elébe. Latinak Jenő bizottsági tag, a KT.K03Z elnöke mondott készönetet az értékes előadásért, majd az ő kérésére Széli Jenő a Kisipari Hitelintézet vezérigazgatója megigétbe ; hegy valamelyik következő estén 0 is tart előadást a ga?^^^ kérdésekrőíc Az előadásután Fenyő Rózsi az Andrássy-uti színház tagja Ady-verseket szavalt, M e n d e 1 o v i Margit énekelt és Róna Sárika zongorázott nagy sikerrel, /MOT/SZ. f 0RS&ŰGS LEVÉuvlB ^ K szekció -.
