Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-16 [030]

MAGYAR CK3ZÍGCS TUTOSITO. Kézirat Hetedik kiadás Budapest, 193 C* január %& e (í ' " XII, évfolyam. 12,szám„ EGYHÁZI HÍREK.­/ befejeződött arei ,:. j^tua-tlelkészek es lelkésznek budapesti konferenciája./ Folytatás 1, ­Előbb az orvosi értelemben vett pszichoanalitikus kísérletekkel foglalkozik az előadó- majd kijelenti, hogy súlyos tévedésekkel állunk szemben a freudizmusnál, különösen a nemi kérdés megitélés : ; tekintetében, de az is igaz, hogy "megbűnhődik az a lélek, amelyben rejtett hazugságok maradnak" és nem a rosszabbak, hanem a jobbak lelkiismerete döngeti a lé­lek kapujáto Egészségesebb lélek a nyíltan bűnöző, a nyiltszivü parázna közelebb van Istenhez, mint aki struccpolitikával, f arizeuskodrs sal pró­bálja magát áltatni. Keményen el kell itélni a pszichoanalízis terén minden dilettantizmust. Krisztus követésének életformája az egyetlen teljes élet­stílus o - Az orvos, ha eszményien fogja fel dolgát, gyójrtatópapp.á lesz,a pap lelki orvossá. Az első az egyetemes papság protestáns elve alapján csal-: helyeseibetőm de jegyezzük meg, hogy ezzel nem lesz lelkipásztorrá az orvos, viszont a lelkész sem arrogálhat magának orvosi feladatot c A tudata-alatti mindenesetre igen mély egylttes, melyről a lelkipásztor sem feledkezhetik meg, sokszor "szellőztetni kell utána a szobát" „ Azért , bár nem a római praxis szerint, de gondolni kell a gyónás gyakorlatának \ *• "'r. . mentől következetesebb müvelésére s nemcsak a pap kötelessége ez. Léle v tisztito és gyógyít* műhely a gyüle-'ezet, ezt világosan lássuk meg, s az ifjúsági pasztoráció a gyülekezet legkritikusabb kísértéseknek vi^ett elemeit van hivatva helyes útra vinni. Legyen bátor a bűnről való préd .ká­lásunk, akkor az önelégült lélek is megmozdul,megtisztul e Berkes József nagyszékelyi lelkész, a megszállott területek egyházi életének egyik legalaposabb ismerője ismertette az utolsó előadásban a magyar református egyházak utódállamokbeli helyzetét, —Nem is egészen egy és hárcmnegyedmillió református maradt a csonka­országban és koteken; egymilliót szakított el innen a békeszerződés. Ha a három utódállamba szorított református magyarságunk helyzetét ugy akarjuk jellemezni, ahogyan az a gyakorlati élet terén volt, ma van és holnap lesz, akkor erre csal- egyetlen szót találunk: martirium. F e kete élet ez északon, délen, keleten egyaránt ü Fensége ; a martiriumának terhe. A csehek minden lehető és lehetetlen módot megragadnak arra, hogy a felekezeti iskolákat megfojtsák, a nem-magyar nep°'i fajtájú gyermekeket nem engedik magyar isko­lába, &. békeszerződés szerint is jogns államsegélyt vagy jgyáltalában nem vagy óriási késedelemmel és mindig méltánytalanul csekély összegben utalják ki, a magyar tanszemélyzetet^rendezetlen állampolgárság cimén kiutasítják, uj felekezeti iskolák létesítését lehetetlen feltételekhez kötik, a kisebb iskolai hat°ságok állandóan zaklatják a fenntart" helyi egyházakat és sze­mélyeket c - R omániában különös vesszőparipájuk az úgynevezett név-vegyelem­zés, amely szerint azokat a gyermekeket, a leiknek neve nem magyar hangzású, annak a kisebbségnek,illetve egyháznak iskolájába utalják, melynek a nevét viseli a gyermek ,, igy apasztják a tanulók szamát s ezzel az iskolafenn ­tartás jogától fosztják meg a református gyülekezeteket. Középfokon meg ­vonják a felekezeti iskoláktól a nyilvánossági jogot, elkobozza.!' az iskolai alapokat, földbirtokokat, erdőket, az inspektorok gyű?öletesen viselkednek a magyar református tanerőkkel szemben, a vizsgáztató bizottságok barbár buktató eljárása közismert. Románia, az elmúlt tiz esztendő alatt, az összes felekezeti iskolák államsegélyeire, nem is egészen kilencszázezer pengő ­nyi államsegélyt utalt ki s ugyanekker.az úgynevezett kulturzónákban, ahova a magyar reformátusság hatvanhárom százaléka esik, az oláhositó tanítóknak csupán a többlet-fizetése tízszeresen múlja felül ezt az államsegélyt,­egyetlen pedagógiai évben­- De legrosszabb a helyzet Jugosz 1áviáb an. ahol az iskolafenntartá­si jog teljesen el .eszett a kisebbségi egyhazak szempontjáöól. Az iskola­nyitásnak nem keveaebo, mint tizenhétféle feltétele van 0 / Folytatás köv./

Next

/
Thumbnails
Contents