Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-20 [030]

MAGIAK CRSZAGOS TUDÓSÍTÓ. ÍLLLLL!-! Harmadik kiadás Budapest, 1930. január 20. '~~XlTré7í:llyZ]ir^7nZ I ' p I GRÓF AP10NYI ALBEr.T NAGYSZABÁSÚ EML^K£ESZEDET MONDOTT A ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA MIHALjOVICH- EHto&tiKNEFJSN. Az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc* Főiskola igazgatósága vasárnaj délelőtt emlékünnepet rendezett a Főiskola néhai örökös elnökének,

Minalovioh Ödönnek emlékezetére. A Zeneakadémia disztermét erre az alkalomra díszes ~ és előkelő közönség töltötte meg, amelynek sorában megjelent többek között: Ziehy Jácos gróf, Rerzeviczy Albert, pékár Gyula, báró Sehoen János német-birodalmi követ, Raffay Sándor evangélikus püspök, Lukács György, Hubay Jenő a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója, Petrovich Elek a Szépművészeti d

uzeum főigazgatója, Kertész K.Róbert kultuszminiszteri álla; titkár, Kevert Sándor a Nemzeti Szinház igazgatója, Radnay Miklós az Operaház igazgatója, Jeszenszky Sándor miniszteri tanp c

scs, gróf Czebrián Mária gróf í'lailath József , gróf Ziffhy Ernő Jenő,Végh Gyula, az Iparművészeti. Múzeum igazgató, Tonnányi Ernő, a Zeneművészeti főiskola igazgatója,Szabados Béla, a Nemzeti Zenede főigazgatója, ifj.Vlassich Gyula báró helvettes álla;? titkár, Beck Ö. Fülöp szobrászművész, Edvi Illés Aladár festömüvesz,Buttykay Akos zeneművész, Vidovszky Béla, Góbi Alajos művészek,Nagy nrpád dr. min

t tanácsos, Balázs Béla ny.főispán, Vaso Pál a Duna Gőzhajózási Társaság^igaz;,atója, Radisieh Elemér miniszteri tanácsos és számosan másol- a műértő közönség köréből. Az ünnepséí, bevezetőjeként a Zeneművészeti FŐoskola zenekara előadta Mihalovich Ödön előjátékát a"Toldy Szerelme" c. zenedrámához, majd a közönr s íg lelkes ünneplése közben Appony_i ^.lbert gróf lépett az emelvényre és megtartotta magasan sz rnyalc émleHoes zédét Mihalovich Ödönről, n Zeneművészeti Főiskola egykori örökös elnökéről. Appcnyi Albert gróf igy kezdette szavait: " Nem könnyű feladat nekem, a^it hatvan évig tartott benső barátság fűzött ahhoz a férfiúhoz, akinek emlé'-et me üljük, róla alkalmai beszédben megemlékezni. En, aki tanuja voltam az ő magas aspirációinak, szárnyaló reményeinek, néha felcaillámló sikereinek, gyakori csalódásainak, én, aki v

özelrŐk láttam azt az energiát, csügfedetlen munkakedvet és tánrotitahatlan törekvést, én nehezen tudok rola akadémikus tárgyilagossággal szólni. Nem csak az ő zenei alkotásai szólnak hozzánk ennél az alkalomnál, de róla "teszélnek mindenkor ennek a háznak falai és az a kultúra, ami innen kiráad, mert hogy mindez megvan, abban az ő egyéniséfének döntő jelentőségű aul^avolt." Ap.ponyi ezután klasszikus szavakkal jellemezte iU

ihalovich Ödönt, a zeneszerzőt és a zeneakadémia igazgatóját, akinek mindkét minőség/ben a döntő erő volt az, ami egyéniségere reányaifcta a bélyeget: vagyis a megalkuvást nem ismerő művészi becsületesség. Szerzeményeiben nem ismert más veiéresillagat, mint saját meggyőződését, a sikerrel kacérkodó melléktekintetek nem férkőztek lelkéhez. Mint igazgató pedig szembe tudott szállani minden'előttelettél, érdekszövetséggel, ha kellett népszerűtlenséggel, ha az a cél, amelyet vállalt, t.i. a magyar zenei tehetségek magas kulturszinvonalra emelése ezt igy kivánta. Megemlékezett a szónok azokról a vajudosyiokr

c

l, amelyeken az Intézet átment, amig a befejezettségnek azt _ a fokát elérte, amelyen ma áll. Ezekben a küzdelmekben, - mondotta Apponyi f\ gróf - mint az lS8C-ban kinevezett igazgat^ tanács tagjának némi részem \ nekem is volt. Majd igy folytatta : y " Az Akadémia három nagy név fényében született meg : Liszt Ferenc, { Erkel Ferenc és Volkmann Róbert voltak első vezetőig A három zenei nagyság működésének ismertetése után Mihalovich Ödön szervező szerfpének is/ Folytatása következik./ /