Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-18 [030]

4. tőrvényszéki kiadás. Buda pest,103c. január 18. ELVI JELENTŐSÉGŰ ITELET A KÁVÉHÁZI ES VENDÉGLŐI ALKALMAZOTTAK ÁVADÉKÁ­7A1 FAFC30LATEAN. A szállodai és vendéglősí^ar válságában egyre-másra merülnek fel különböző perek, legtöbbször alkalmazottak tesznek feljelentést a tulajdonos ellen '•"H-adéksikkasztás címén. Szatmáry Endre szállodás 1928 év tavaszán újon­nan terelt Széchenyi s zálloöájának,vendéglő jenek és kávéházának vezetésére hárem alkalmazottat vett fel, akiktől ezerpengős ivadékot kapott.Az ezer­penres elismervényen nem volt ugyan feltüntetve, hr»gy óvadékról van' az*, a felek között szerződés tartalmából azenban ez nyilvánvalóan kitűnt. Mikor a szállodás fizetési nehézségekbe jutott és alkalmazottainak a£ kérdéses összeget nem tudta kifizetni, feljelentést tettek eliene, mire a szállodás a balassagyarmati törvényszék előtt azzal védekezett,hogy az ezer penget ne'ai "Vadék gyanánt vette fel, hanem kölcsön, amelynél kamat helyett egy­százalékos haszonrészesedés volt kikötve az alkalmazott javéra. A főpincér kilépése előtt a felmondás alatt befolyj bevételektől vonta le a valóságos °vadékct, amelynek elmén külön négyszáz pengőt fizetett annakidején. A tör , vónyszék a vádlott védekezésével szemben kétrendbeli sikkasztás vétsége cirrén egyhavi fogházra Ítélte Szatmáryt. A bejelentett felebbezések alapján ma tárgyalta az ügyet a tábla Símo-tanácaa. ^regorics főügyészhelyettes az Ítélet sulyosbitflp át kérte, Tar ján Mihály dr. védő viszont azt fejtegette, hegy a kávés és vendéglősipar­can egy oly gyakorlat vált jogszokássá, hogy az alkalmazottak bizonyos ösz­sze?et adnak a belépéskor,amelyet csak formailag neveznek óvadéknak, ezek azonban valójában olyan összegek, amelyeket a tulajdonos felhasználhat és joggal forgótőkének tekinthet. Az alkalmazottak hallgatólagosan hezzájárul­r.e.k ehhez, mert igy segítik a vállalat fenntartását és ezzel biztosítják a saját kereseti lehetőségüket. Ezt a gyakorlatot bizonyltja a legutétbi na­poktan történt eset is, amikor a fizetési zavarok miatt öngyilkossá lett batona kávés a kávés ipartestület, mint a becsület mintaképét és a válságos nelyáftt áldozatét parentálta el. Figyelembe kell venni - mondotta a védő, hogy egyik okiratban sincs utalás arra, hegy a készpénzt felhasználni nem szalad, viszont az a tény, hogy a készpénz visszafizetésének határideje meghaladja a rendes felmondási időt, éppen arra lehet következtetni, hogy ner letétszerű óvadékról, hanem burkolt kölcsönből van szó. A tátla rövid tanácskozás után megsemmisítette a törvényszék Ítéletét é.s ;i zatmáryt bűncselekmény hiányában felmentette az ellene emelt vád al^l. Az Ítélet indokolása szerint a tábla megállapit ja,hogy valóban létezik olyan szokás, hegy bizonyos vállalatik az óvadékot fel szokták hasz­nálni, ezt az alkalmazottak is tudják, ugy hegy az eled "óvadékát" rend­szerint az utód " óvadékéval" scokták kifizetni. Iía ezzel a szokással szem­ben valaki ellenkező álláspontra helyezkedik, akkor ezt az okirattan fel kell tüntetni és kifejezetten meg kell említeni,hogy az átartett pénz fel r.em használható, csupán bizonyos kötelezettség biztosítékául szolgál. A je­len esetten ez nem történt meg, de az óvadéki jelleg ellen szól az a körül meny is,hogy a rendes és szoké.sos felmondási idő helyett hosszabb felmondási idő veit kikötve,ami kétségkívül a pénz visszafizetés 1 idejének felmondá­sát jelentette. A kilépés alkalmával a felek a pénzkérdést egyébként 13 ren­ieztéfc egymás között és pedig még a feljelentés előtt, így tehát a tátla bűncselekményt nem látott fennforogni és felmentő Ítéletet hozott. Az Ítélet j og erős. /MOT/M. A VÉGRENDELETI TANÍT SZEREPE. (néhai ^•számoltunk arról az érdekes végrendeleti perről, amely>Magyary Géza egye­te : i professzor öröksége körül indult meg. A felperesek' mint' ismeretes, "ala­ki okoktól i<* megtámadták a végrendeletet az*n a címen, hogy a sajátkezüleg irt és közjegyzői letétbe helyezett végrendeletet nem Irta alá két tanú,teliéi a végrendelet érvénytelen. A törvényszék nem adott helyt ennek az állás­pontnak és megállapította, hogy a végrendelet a tanul: aláírása nélkül is ér­vényes. Ezzel kapcsolatban rélreértésekre alkalmat adó módon olyan értelme­séé is történt, mintha a sajátkezüleg irt végrendelet tanuk aláirtsa nélkül Is érvényes volna s ezért megállapítjuk,hogy az indokolás szerint a végrend* let érvényességének a feltétele nem az volt,hogy sajátkezüleg irt végrende­let, hanem hegy *'Ü sajátkezüleg írt végrendeletet a végrendelkező közjegy­zői letétbe helyezte, illetve azzal a kijelentéssel, hegy a letétbe helyezet okirat az ő végrendelete,megőrzés végett személyesen átadta a közjegyzőnek. Az 187f. XVI. törvénycikk 23. paragrafusa értelmében ilyen körülmények kő­zett tanuk alkalmazása nélkül is érvényes a végrendelet*. /KOT/M. Pro i o m •) ! "éves végrendelkezések elkerülése "égett kéri a tervényszé' SSÍves átvételét. HOT.

Next

/
Thumbnails
Contents