Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-18 [030]

MAGYAR CR3Z& 03 TUD0SIT0 Kézirat, , Hetedik ki ad a s. í. / • 5o " Budapest, 1930. január 18. * ^ XII.évfolyam 14.szám. F 8 VÁR 0 3 —-A NÉPSZÍNHÁZI BIZOTTMÁNY AT VETTE BLAHA LUJZA SÍREMLÉKÉT. A népszínházi bizottmány szombaton, január lB-án délben, Blaha Lujza halálának negyedik évfordulóján ülést tartott. Ez alkalommal vette át a nagy művésznő Kerepesiuti temeteben lévő sirján emelt diszes emlékmüvet, amelyet a székesfőváros közönségének kegyelete állíttatott. A mai aktus nem volt felavat* ünnepség, h-nem az később nagyobb keretek között lesz megtartva. A bizottmány ülését B u z á t h János alpolgármester nyitotta meg, hangoztatva, hogy azért hívta ma egybe a bizottmány tagjait, hogy a"Nemzet c salcgány^, halálának negyedik évfordulóján eízarándokvvLjanak együttesen a nagy művésznő sirjánoz, amelyen a siremlék, a nemzet kegyeletének maradandó jelképe Immár készen áll. Ez a sir - mondotta - nemcsak egy életében ragyogó sikereket aratott kiváló müvészegyéniség hamvait rejti, hanem egy olyan lélek porhüvelyét, amely valaha a magyar kultúra, a magyar nyelv egyik leghatalmasabb apcstola volt. Nemcsak az ő művészi működésére visszaemlékezek járulnak szeretettel e sirhalomhoz, hanem mindenki, aki a magyar főváros kultúráját igaz meggyőződéssel ápolja. Ennek a kultúrának régi harcosát becsüli meg a hálás utókor, ezzel az emlékművel, amely a siron állni fog. Blaha Lujzának irigylésreméltöbb sors adatott, mint legtöbb pályátársának„ Életműve, mely a színpad muló világában napi sikerekből tevődött össze, - a magyar nyelv dicsőségének megszentelt munkájává magasztosulhatott, a futó perccel eltűnő komédiából a jövőnek dolgozó cselekedetévé emelkedhetett. A magyar szinház történetében mm ismerjenek a lelkes, önzetlen és fáradhatatlan apostolok, hisz az egész magyar színészet utja a művészet es a kenyérért való küzdelem mellett mindig a magyar nyelvért, a magyar nyelv szabad és lendületes fezárnyalásáért folytatott küzdelmekből tevődött össze. Azoktól kezdve, akiknek ajkán először hangzott el magyar szó a magyar 3zirpadon, nagyon sokan vannak, akik beirták nevüket a magyar kultúra történetébe, s ezek közét t is a legelsők között foglal helyet Blaha Lujza. A polgármester ünnepi beszédével az ülés első része veget 13 ért. Mégcsak I 1 o v sz k y János indítványozta, hogy a tulajdonképpeni felavatás Blaha Lujza emlékéhez méltó külsőségek között, valamelyik virágos trraszi napon, országos keretek között legyen megrendezve, mert Blaha Lujza az egész egyetemes magyarságé volt. A bizottság tagjai ezután kizarándckcltak a Kerepesi-uti temetőbe, ahol készen áll., a siremlék,felsőőri F ü 1 öp Elemér alkotása. A síremlék ravatalon pihenve ábrázolja az örökkévalóságban szunnyadó nagyasszonyt, alakját körüllengik apró játékos amorettek,hrgy áhítatosan zengő dalba fonják a magyar nóta szavát, a magyar dal legeszményibb Interpretáló ját. A virágokkal körülfont szobor lábánál ott ül egy lantos alakja, ..mint . ..... őre az ősi hangszernek és az esi dalnak.A temetőben L I b e r Endre tanácsnok helyezte le a sirra a tanács hatalmask babérkoszorúját, amelynek szalagján ez a felirat: Blaha Lujzának a Székesfőváros Tanácsa. Liber tanácsnok a következőket mondotta: A székesfőváros tanácsa és a népszínházi bizottmány nevében teszek koszorút Blaha Lujza dijára, . ,Z .» 'J halála negyedik évfordulóján, hálás emiékezesünk jeléül. Az első évfordulón itt a sirnál fogadalmat tettünk, hogy ezen a hanton a magyar főváros kegyeletes ragaszkodását méltó siremlék fogja hirdetni *s ma eljöttünk, hogy átvegyük az elkészült emlékmüvet. Mindnyájan, akik itt vagyunk, erezzük azt, hogy valóban maradandé emlékben kollett megörökíteni azt a mélységes tiszteletet és rajongó szeretetet, amellyel a város egész Közönsége ezt a sirt és a benne pihenő ragyogó emléket körülveszi.Kötelese egünket teljesítettük, s az emléket átadjuk a nagykő zenségnek,hogy legyen mindenkor őre és oltára a kegyeletnek és forrása a lelkesedésnek. Élzaránorköltünk Blaha Lujza sírjához, tanúságot tenni arról, hogy él bennünk a magyar művészet érzékének öntudata és hiven őrizzük azt, hogy amit tőle kaptunk, átadhassuk a késői utódok számára is. Mi Blahi Lujza' sir ja előtt fsak a kobzosok nemzetségének továbbélését kívánhatjuk, akik megőrzik ezt a drága kincsünket, tovább plántálják és uj életet, uj virágzást adnak neki, meg akkor is, ha tilalomfákon keresztül kell szétterjednie az ősi, de hiszts. ük, egykor újra eggyéforradó földön* Ezután letették a sirra a népszinházi bizottmány nagy virágos koszorúját és ezzel a. kegyeletes aktus vegetért. Az ünnepi ülésen és a temetői megkoszorúzáson jelen volt: Ripka Ferenc főpclgárÍA mester, Hevesi Sándor, a Nemzeti Szinház igazgatója, puzath János alpolgár/ me st er, fuiep 3

1 emé r szobrászművész és a bizottmány tag ? ai, valamint nagyszámú JJ közönség. /¥íCT/7i.