Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-31 [030]

, * 'jO Huszonhetedik kiadás Budapest. 1930, január 31, / & ~ 7~~~"~~' ~~ 7 Kll.evfclyam, Zö.szam. POLITIKA /folytatás,/ BRethlen miniszterelnök beszédének foly-táííána./ Bármennyire igazunk lett volna, az ellenséges atmoszféra elnémította volna a magyar igazságot és ugy tüntetett volna fel bennünket,mint az egyedülieket akik nemhogy nem tudnak, hanem nem akarnak megegyezést kötni.Minden kétségen felül áll,hogy ebben az esetben,ebben az ellenséges atmoszférában súlyos következmények következtek volna. Nem akarom ezeket falrafesteni azért, hogy a magem részéről mentesítsem a magyar delegációt az alól a felelősség alól. hogy áldozatokat hozott, de jó ezt kijelenteni a magyar közvélemény tisztánlátása szempontjából,. v . ~; Hiszen a reparácios bizottság ott veit,mint fenyegető utolsó fórum,amely Magyarországgal szemben eljárhatott volna, ott volt mint fenyegető momentum a külföldnek egész gazdasági ereje,amelyik Magy-arorszaggal szemben ha nem is egy bojkott alakjában,de má3 fegyverek segítségével felléphetett volna,amel nek még a magyar valuta értékére és állandóságára is kihatása lehetett voln Te nem is beszélek arról a politikai atmcszfárárol,amelyik bekövetkezhetett volna és a jövőben sokkal nehezebbé tehette volna a magyar igazság érvényesülését, - Ha elmulasztottuk volna ezt az alkalmat, kérdem,lett volna remény arra, hogy kedvezőbb feltételek mellett egyezhetünk meg a jövőbar. s Vájjon nem ugy állot-e a helyzet, hogy azért,hegy a német,bolgár,osztrák reparécié kérdését elintézzék, ezért a nagyhatalmak áldozatra voltak készei? Meggyőződésem szerint ha ezt az alkalmat elmulasztottuk volna, a jövőbe*, erre az áldozatkészségre csak sokkal csekélyebb mértékben lehetett volna számítani,ami annyit jelent,hogy ajövőben minden tárgyaló magyar ember ezekben a kérdésekben nem találi volna ilyen kedvező feltételeket.Nem folytatom tovább,hiszen ezeknek a körülményeknek a felsorolásával köteteket lehetne írni. - Mi hát a pozitív eredmény? - Mert a negatívumot már bátor voltam felmutatni, A pozitív eredményt egy szóban foglalom össze: újból nagykorúak lettünk, mégpedig olyan bérmaapák jelenlétében,akik bizonyára jóindulattal fogják kisérni a jövőben a fiatal nagykorú magyar állam józan és okos cselekedetét, Mindenki tudja saját életéből,hogy mit jelent a nagykorúság.Mindannyian, visszaemlékezünk az érettségi vizsgára, s tudjuk.hogy nincs az ember életében olyan örömteljes momentum,amikor a fiatalember leteszi az érettségi vizsgát, kilép a szabadvilágba, nem kénytelen az iskola padjait nyomni és aaját felfogása szerint készítheti elő-életét. És csodálatos, hogy a magyar közvélemény, a magyar élet ilyen ösztönszerűleg megérezte azt,hogy mit jelent a hágai tárgyaláson ez az eredmény.KÜJriéleképpen reagált erre a magy^ar közvélemény„ Az egyik ospprt a könnyelmű magyar gen kozás értelmében a nagykorúságban nem látíitt mái*t,mint a váltoképes^get. nem látott mást,mint azt,hogy elkövetkezett az idő arra,hogy most mér defüre-borura váltót Írjunk alá a külföldnek,annyi pénzt szerzzünk be,amennyit csak lehet és hegyen-völgyön lakodalom legyen az országban, Volt egy másik csoport,amely a maga rés/érői már szobrokat emelkedni látott a magyar köztereken azokért a z alkotásokért, amelyek a nagykorúság elmén részükről teljesíttettek. Tolt egy harmadik csoport, az a osepert,amely a maga részéről azt hiszi,hogy mcst már a rögeszmék megvalósításának ideje következett el; azoknak a rögeszméknek megvalósítása,amelyeket éveken keresztül titokban Őriztek keblükben,amikor rosszul ment a soruk, de amelyekben mcst már megváltását látják a magy ar jövőnek. És méltóztassanak megmondani nekem, hány ember van a magyar közéletben,aki ne hinné azt,hogy a jövő magyar mennyországnak kapukulcsa nem a z ő zsebében van,természetesen mindig arra gcnd^olva, hogy a kapupénz is az ó zsebébe fog befolyni...Ezekkel a csoportok kai szemben én osak azt mondhat un, hogy nagykorú móden kell viselkednünk. Mert ha nem igy viselkedünk,akkor legyünk tisztában azzal,hogy újból kiskorusittatni fogunk, /Helyeslés./ - Örömmel üdvözöltem valamelyik hirlapban a Magyar Nemzeti Bank elnökének egyik cikkét,Nem azért,mert - mintahegy azt sokan mondták - ez pesszimizmust hirdet,hanem azért, mert józan meggondolást hirdet„Mert / mi a nagykorúságnak igazi karakterisztikuma? A józanság és a fegyelmezettig ség. EH hány magyar ember van,akiben van ész,akiben van tehetség.fantázia \h ORSZÁGOS! BtéLTÁH /*»Í*^*V