Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-17 [030]

. MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat. Kilencedik kiadás Budapest, 1930. január 17. J ^7 XII. évfolyam, 13, szám.HÍREK . rR. SUPKA GÉZA ELŐADÁSA A Cf BEEN^ZÖVETSEGBEN. A Cobden-Szcvetségben pénteken este nagyszámú közönség jelenlétében 3 u p k a Géza dr. tartott érdekes előadást, "Ferenc József évszázada" cimmel. Az idén, augusztus 18.-án volt száz éve, hogy Ferenc József megszületett. Ebből az alkalomból kiindulva tartotta meg előadását Ferenc. József egyéniségéről és történeti szerepéről S u p k a Géza dr. Az előadó szerint Ferenc József kvalitásai nem érdemelték meg azt a szürke, egyhangú, klisészerü megítélést, amellyel a kortársak publicisztikája és történetírása ennek az uralkodónak szerepét néhány jólirányzott, bizantinikus szólammal elintézte. Kormányzati tényeinek egyszerű Chronológiai felsorolásával sem lehet az ő históriai és emberi egyéniségéhez közelférkőzni. Lelki beállítottságának és személyes cselekményeinek közelebbi vizsgálata alapján négy korszak adódik a 68 éfrre terjedő uralkodásában. Az első korszakon teljesen eluralkodik a zseniális anyja által belépltctt autokratikus elv /1848-1854/, amely jogszerűen vezetett - hetven évvel a francia forradalom után - a külpolitikai válságok és csapások által jellemzett második korszakban /1854-1867/. ^z a második korszak a Habsburgokra nézve a nyugati területeikről való teljes kiszórást hozta, ugy hegy Ferenc Józsefnek uj hatalmi elvről kellett gondoskodnia, ha ősei hagyatékát csak valamennyire is éppen Q, akarta utódjaira átörökíteni. Ez az eltf, ÍHausmacht gondolata volt, amely tisztán territoriális meggondolásokból és a népek nemzeti hozzátartozandóságával nem gondolva, most mar Kelet felé irányította a habsburgi politika célkitűzéseit. A Hausmacht célkitűzése azonban csakis a Monarchia népeinek adandó alkotmányjogok ós a magyarokkal való megbékélés árán volt elérhető: Két olyan feltétel, amelyet Ferenc József esak folytenos, hagy lelkiküzdelmek árán tudott teljesíteni. Ez a harmadik korszak a bcsnyák annexiós-válsággal ért véget. Utána már esupán egy ayelo évnyi korszak következett, amelyet a bizonytalanságra való nyugtalaa várakozás ós valami végzetszerű raarazmus jellemez. Mint valami antik serstragédia borongó mártírja,ugy áll Fereno József alakja a 30 uralkodót számláló Haboburg««nemzetség ^égén: egyedül, elhagyottan, a fátum áldozatául, aki három eberöltön keresztül hiába küzködött, hiába harcolt a végzet rendelése ellen. Az előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. /MOT/B. RENBttRSEG. BETILTOTTAK A SZAKSZERVEZETI TANÁCS ÁLTAL A HETFÖ DÉLELŐTTRE KERT GYŰLÉST, A MUNKANÉLKÜLISÉG ÜGYÉBEN, - A Magyar'©rszágosTudósitó hivatalosan jelenti: A Szakszervezeti Tanáes f. hó 20,-ára, hétfő délelőtt fél 11 órára a Tattersaalban bejelentett munkanélküli-gyűlés megtartását a főkapitányság közbiztonsági okokból betiltotta. A rendőrség erről az alábbi hivatalos jelentést adta ki: m Véghatározat. - A Magyarországi Munkásegyesületek Szövetsége /Szakszervezeti Tanács/ azon bejelentését, hogy 1930. évi ianuár hé 20.-án, délelőtt fél 11 órakor a Tattersaalban /VII. Kerepesi-ut/ "A munkanélküliség és a nyolcórás munkanap" napirenddel nyilvános gyűlést kivan'tartani, tudomásul ftem veszem és a nyilvános gyűlés megtartását megtiltom. —Megekolás: - A rendőrség kezében lévő adatok kétségtelenné teszik azt hogy, a gyűlés nyugodt lefolyását rendbontó elemek előre elkészített terv alapján lehetetlenné tenni akarják, dé főleg azért, mert a gyűlés, indokolt szükség esetén eszközölt feloszlatása, vagy befejezése után az utcán tervezett tüntető felvonulások a székesfőváros nyugalmát és békességét megzavarnák: a gondozásomra bizott fontos érdekele megóvása céljából felelősségem tudatában a gyűlés megtartását be kellett tiltanom. Jelen véghatározatom 15 napon belül a m. kir. belügyminiszter úrhoz megfelégbezhető. Budapest, 1930. január hó 17.-én. [ Bezegh s .k. főkapitány. /MW/H,