Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2
1930-01-29 [030]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ *. törvényszéki kiadás, Budapest,193o. január 29. —-•KILAKOLTATASI PER AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET ÉLLEK. Érdekes bérletfelmcndási pert tárgyalt Sziebert Bertalan táblabiro elnöklete alatt a budapesti királyi törvényszék felebbvitell tanácsa. A pör felperese özve-ry Schlothauer Ferencnél az alperes az Ur/iniaTnagyszálloda részvénytársaság. Felperes azt adta elő* keresetében, hogy még 1918-ban Bebérletbe adta a Rákőczl-ut 42. számú egész házat az Uránia nagyszálloda részvénytársaságnak, amely tulajdonképpen keretrészvénytársaság és a részvényeknek a tulajdonosa az Általános Fogyasztási következet. A házban az Általános ^Fo-^ gyasztási Szövetkezet helyiségei vannak,azonkívül a Törekvés•Takarékpénztár. a Oorvinia Biztosító Részvénytársaság és a Nagybevásárló r.t;, ezenkivül a Newyork áruház, a Thália csemegekereskedés és még több üzlet. Amikor a főbérleti szerződést 1918-ban megkötötték, I60.000 korona bér fizetésére kcce le .te magát a részvénytársaság és ennek ellenében kapott egy ötven éves szerződést. Időközben bekövetkezett a kcronaromlás és ma a részvénytársaság mindössze I6000 svájci frank bért fizet. A lakásrendeletnek van egy paragra fusa, amely kimondja,hogy az 1924 előtt kötött főbérleti szerződéseket bárme lyik fél három h°napra felmondhatja, ha annak fenntartása reánézve a megvál tozott gazdasági viszonyok folytán méltánytalanul súlyos teherrel járna. Minthogy a háztulajdonos csak I6000 svájci frank bért kap és.véleménye szerint 2oo.ooo pengő bér volna elérhető,ha a szerződés nem léteznék, ezen a cinen felmondta a bérletet a részvénytársaságnak. A részvénytársaság nem fogadta el a felmondást, ugy hegy pör keletkezett,azonban az e.sőbiróság forrai okokból elutasitotta a keresetet. A háztulajdonosok felebbezése folytári került vxxxxxx az ügy a törvényszékhez,amely széleskörű bizonyítást rendelt el arravonatkozóan,hogy mennyi bért lehetne kapni az egész házért, ha az nem lenne most főbérletbe adva. A szakértől bizottság, amelynek elnöke Czigler műegyetemi tanár, továbbá G undel Károly vendéglős és Szabó Emánuel azt a véleményt adták, hogy legalább I60.000 pengő bért el lehetne érni a házért, ha ez nem lenne főbérletbe adva. A mai tárgyaljon ismertették a soakértő véleményét,majd az ellenőrző szakértők ettől eltérő véleményét és a felek meghallgatása után a törvényszék ugy döntött, hogy Ítéletét február 4-én fogja kihirdetni,/MOT/ M. T/ffotvt t-rivuf' PAP GYULA, VOLT DEBRECENI TERRORISTA NÉGYÉVI FEGYHÁZBÜNTETÉS-T A KÚRIA JO-'-ERt'RE ÉVELTE. A kommün alatt Debrecenben borzalmas kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság történt. A debreceni terroristák vezére, Reiehhammer Rezső parancsot adott társainak, Rubin Farkas gyárigazgató és fia: Rubin Lajos meggyilkolására. A terroristák, számszerint valami tizenketten, közrefogták az idősebb és a fin talább Rubint, hogy a kivégzés szinhelyére kisérjék őket. k két Rubin azonban menekülni próbált, mire Reiehhammer tüzet vezényelt. Rubin Lajosnak sikerült egérutat nyernie és a terroristák dühe elől megmenekülnie, azonban ttubin Farkas gyárigazgató több puskalövéstől találva, holtan rogyott össze. k lyilkosságban résztvett terroristák egy része fölött azóta már Ítélkezett a birÓ3ág, egy részük azonban a büntetés elől külföldre szökött. A megszököttek között volt Pap Gyula, debreceni terrorista is, aki a kommün után többedmagával Szovjetoroszországba menekült. Pap azonban néhány éHVel ezelőt titkon visszatért Magyarországba, ahol résztvett a Szántó-féle kommunista összeesküvés előkészítésében. Szántóikkal együtt Tap Gyula _ : s a hatóság kezére került és miután az összeesküvésben való részessége miatt reá kiszabott huszh^napi fogházbüntetését kitöltötte, elővették Pap Gyulának ezt a régi bűnét is és a debreceni törvényszék előtt felelnie kellett Rubi n Farkas meggyilkolásáért. A törvényszék Pap Syulát szándékos emberölés bűntettének kis éri ete miatt hétévi fegyházbüntetéssel sújtotta. Az elsőfokú itélet megállapító tta,hogy a terrorista Reiehhammer parancsára szintén használta Rubin Farkas ellen a fegyverét és igy részese volt a gyárigazgató meggyilkol tatásának. A debreceni Ítélőtábla az enyhitö körülményekre való tekintettel a vádlott büntetését négyévi fegyházra szállította le, egyben helybenhagyta a törvényszéki Ítéletnek azt a részét, amely Tap Gyulát a rablás büntette alól bizonyitékok hiányában, a lázadás büntette aloi redig elévülés folytán felmentette. A szándékos emberölés bűntettének kísérletével a mai napon foglalkozott a királyi kúria első számú büntetőtanácsa Slavek Ferenc dr. kúriai bir° elnöklésével. A vádhatóságot Polgár Viktor koronaügyészhelyettes, a vád lottat pedig Fürst István dr. védő kénviselte. A perbeszédek elhangzása után a királyi kúria a benyújtott semmiségi panaszokat visszautasította és a tábla Ítéletét jogerősen helybenhagyta, A kúria a végzésének uegokolásában megállapít ja,hogy a vádlott nem volt olyan kényszerhelyzetben, mint a Reiehhammer féle terrorcsapat tagja, hogy csak bűncselekmény elkövetése átán biztosi ha hf.n vnlna na-f p-t-, él <=>+•. é-h; /ífOT 1 / W .
