Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2
1930-01-29 [030]
-~ A KÚRIA TIZENKETÉVI FEGYHÁZRA ITÉLTE BARAXA ZOLTÁN LAKATOSSEGLTET, AKI CSEHSZLOVÁKIÁBAN MEGGYILKOLT ES KIRABOLT EGY ZENETANÁRT. Baraxa Zjitán budapesti lakatcssegéd a kommün alatt mint vörösőrparancsnok szerepelt Miskolcon. A kommün után a detektívek elfogták, azonban a volt vörös szakaszparancsnok egy alkalmas időpontban megszökött a büntetés elől és Csenszlovákia felé vette útját. Csehszlovák területen, a határmenti Tarnya községben összetalálkozott egy esztergomi zenetanárral, név szerint Vibád Lajossal, akit a csehek kiüldöztek a-Felvidékrol és menekülőben volt Magyar ország felé. Vibád értékes csomagokkal utazott, vele volt több nagyértékü hangszere, az ujjain gyürük, a zsebében aranyóra, lánc és ötezer cseh korona készpénz. A hatalmas termetű és mindenre elszánt Baraxa pillanatok alatt k kész volt tervével, felajánlkozott a zenetanárnakj hogy átkiséri iv^agyarorszá ra és nem törődve a veszedelemmel, amely ottan reá várt, mindenkit elküldött a tanár kíséretéből és egyedül, a zenésszel együtt nekivágott a hegyeknek. Hogy útközben mi történt, azt egészen pontosan sohasem lehetett megállapítani, tény, hogy Vibád Lajost nem messze a magyar határtól, bv rzalmas kegyetlenséggel meggyilkolva, minden értékebői kifosztva találtak meg a környékbeli lakosok a következő napon. Baraxának nyoma veszett, de akadtak tanuk,akik ha3onloszemélyleirásu fiatalembert láttak egy hatalmas kofferrel Csehszlovák kia belse.;e felé menekülni. Baraxa ar szörnyű eset utan sokáig bujdosott a Felvidéken, rokonainál húzódott meg, majd amikor a csehek miatt már tarthatatlanná vált helyzete, visszaszökött Magyarországra és először Feleden lakö szüleit kereste fel, majd onnan Budapestre jött és itt álnév alatt be3epett a folyamőrség kötelékébe. A szörnyű bün azonban nem maradhatott soká* ig titokban és & hurok egyre jobban szorult a gyilkos körül. Az álnéven szolgáló lakatossegéd megszökött a fo^amőrségtől Is, de nemsokara csendőrkézre került és a miskolci törvényszék előtt kellett számot adnia borzalmas cselekedetéről. Az elsőfokú birösag az állhatatosan tagadó vádlottat, noha a főtárgyaláson rendkivül súlyos gyanuokok merültek fel bünö^eégére vonatkozóan - a gyilkosság és rablás bűntettének vádja alól bizonyitékok hiányában felmentette. A debreceni Ítélőtábla több ujabb tanút is kihallgattatött az ügyben és a felmerült ujabb bizonyitékok alapján Baraxa Lajost szándékos emberöléssel párosult rablás büntette miatt az enyhitő körülményekre való tekintettel tizenkótévi fegyházbüntetésre itélte. A táblai itélet megállapítja, hogy Baraxa Vibád Lajost a földönfektében irtózatos erővel ütötte agyon és a koponyáját a szó szoros értelmében darabokra törte. Ezt a kopácso lást az erdőben dolgozó favágók közül többen hallották, de azt hitték,hogy valaki fát vág. A tábla az előremegfontolsgágot nem vette bizonyítottnak é3 ezért csupán szándékos emberöles bűntettében, nem pedig gyilkosság büntette miatt mondotta ki bűnösnek a vádlottat. A kúria első számú büntetőtanácsa Csizinszky Ágost kúriai biró elnöklésével most foglalkozott a páratlan érdekességü bűnüggyel és Polgár Viktor királyi koronaügyészhelyettes vádbeszéde utan a benyújtott sem miségi panaszokat elutasította s ezzel a tizenkétévi fegyházbüntetést iocterö re emelte./MOT/ Ky. BÉKLSEN INTÉZŐDÖTT EL SZTERÉNYI BÁRÓ SAJTÓPERE A MAGYARSÁGGAL. Mult év júliusában a Magyarságban több cikk jelent meg, amelyek a közcs osztrák-magyar szerzeményű muzeális kincsek felosztása ügyében Bécsben foly tátott tárgyalásokkal és ezek kapcsán Szterényi József báró nyugalmazott ke reskedelmi miniszter személyével is foglalkoztak. A cikkek elesén kritizálták ^zterényinek, mint kormánymegbízottnak magatartását és olyan beállításban közölték Szterényi működését, mint aki főakadálya annak,hogy ezek a tárgyalások elhúzódnak és ezáltal fontos nemzeti érdekek szenvednek csorbát. A cikkekben foglaltak miatt Thury Lajos és Sztrokay fálmán hirlapir°k, mint szerzők ellen felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége cimén indult meg az eljárás és a büntetőtörvényszéken Posta^Lajoa dr. törvényszéki hir° elnöklete alatt mára tűztek ki tárgyalást. Szterényi Jözsef báró sürgönyileg mentette ki távolmaradását,mivel jelenleg beteg, képviseletében Wilhelm Károly dr. ügyvéd jelent meg. A tárgyalás megnyitása után az elnök felhívta a feleket,hogy nem lehetne-e ezt az ügyet békésen elintézni s mivel erre hajlandóság mutatkozott, B os ta elnök néhány percre felfüggesztette a tárgyalást. A felek közötti megbeszélések során'Wilhelm ügyvéd kijelentette, hogy a cikkek English-poperich tábornokról is bántóan emlékeznek meg, amikor azt állitják róla,hogy a magyar honvédelmi miniszter nevében mondott le a béesi muzeumok minket megillető katonai anyagáról. /Folyt.köv./ka.
