Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2
1930-01-29 [030]
Kézirat. Az agrártlokk ülése. 4,oldal. Pudarest, 1930. január 29. r 0 L I T I K A /folytatás/ A/l ^ Mindenki érezte azonban annak lehetetlen voltát, hogyha továbbra is olyan passziv külkereskedelmi mérleggel dolgozunk, mint eddig, ez lassanként az ország eladósodására kell hogy vezessen. °lyan gazdasági politika bevezetésére volt tehát szükség, amely mellett a kereskedelmi mérleg passzivitása megszüntethető, s keresztülvihető az, hogy ne külföldi ár t fogyasszunk, hanem belföld 1 árut, fejlesszük tehát a belföldi termelést. El is értük célunkat, kereskedelmi mérlegünk úgyszólván majdnem aktivvá vált, mert hiszen a passzíva csak néhány millió. Ez bekövetkezett nemcsak azért,mert vásárlóképességünk is csökkent, hanem azért is, mert az évekkel előbb kezdett gazdaságpolitikának következményei kezdtek mutatkozni. Például a textilárukat, különösen a pamutárut ma marj itthon tudjuk előállítani,ugy, hogy ezekből csakp mennyiség jön be az országba. A behozatal csökkenésével egyidőben azonban természetszerűleg csökkentek a vámbevételek és a vámmal kapcfeolatcs forgalmiadó bevételek is. Ma tehát az a helyzet, k*gy mint pénzügyminiszter a képeskönyvekben látható félig nevető,félig 3iarckoz hasonlíthatja magát, mert mint pénzügyminiszter sajnálhatja azt, h A gy elmaradnak a bevételek, mint közgazdász azonban tfrül annak,hogy külkerekkededlmi mérlegünk aktivitása helyreáll, ^{oi^xt P&cS Államháztartásunk egyensúlyét feltétlenül meg kell óvnunk,mégpedig anélkül, hogy ujabb terheket rónánk az adófizetőkre, mert erre nem vállalkozik, de nem vállalkozik arra sem, hogy az államháztartást ujbél defeicitbe engedje menni. A költségvetésnek 5/:-al való csökkentése tékát kényszercsökkentés, mégpedig szükségképpen minimális mértékben ahhoz, hogy államháztartásunk egyensúlyénak fennmaradását ne kockáztassuk. Ennek az 5^-e s csökkentésnek keresztülvitelénél azonban körültekint s sei kell eljárni, mert hiszen vannak tároák, amelyeknél a személyi kiadások és a nyugdijak nagymértékűek. Ezeknél a tételeknél nem. lehet semmit sam törölni, ezek a tárcák tehát az 5$-os csökkentést, ha azt generálisan vinnénk keresztül, jobban megéreznék, náluk ez a csökkentés a dologi kiadásoknál 5$-nál jóval többet is jelentene. Nagy megtakarításokat csak megelőző reformok után lehet racionálisan elérni. Közigazgatási költségeinket például csak ugy apaszthatjuk, ha okszerű egyszerűsítési szabályokat léptetünk életbe, amelyek lehetővé teszlka személyzet fokozatos csökkentését, bizonyos intézményeknek megszüntetését, vagy pedig -összevonésát. be megtakarításokat lehet elérni-és talán épp ez a legnagyobb kontingens - ugy, ha megreformáljuk állami és közigazgatási adminisztrációlikat, olyanképpen,hogy ugyanazt a célt olcsóbb eszközökkel érhessük el. A forgalmiadó adminisztrációja például a bevétel 25$-ába kerül, jóllehet nem okvetlenül kellene ennyi ke ' kerülnie. Máról-holnapra ezt a kérdést azonbar nem lehet megoldani, mert hiszen a forgalmiadó ezidőszerint a városok kőlcaönének a biztosítéka.Vannak például teljesen összeépült községeink, amely ek mégis külön-külön községi életet élnek-, jóllehet csak az igen öreg bennlakók tudják,hogy a két község között hol van a határ. A gazdasági tárcákat természetszerűleg bizonyos mértékig kímélni kell a költségvetés csökkentése során. A földmivelésügyi miniszterrel o_ 9 f azt a szempontot tartották szerfelett, hogy elsősorban azrkat a kiadásokat csökkentsék, amelyeknek nincsenek közvetlen gazdasági céljaik és olyan akolóknál takarékoskodjanak, amelyek jók ugyan és megkisérelhetok, ha van reájuk pénz, de nem okvetlenöl szükségesek. A rendelkezésre álló eszközöket azután koncentrálni kell clyaríf részéri?,mint pélo ául a tejtermelés emelése, az állattenyésztés nevelése, stt. Ha azután az államháztartás bevételei javulnak, mlntahogy remélt, hogy javulnak,ugy a mutatkozó feleslegeket elsősorban a beruházás jellegű és a tárcáktól részben elvont kiadások pótlására, illetve kiegészítésére fordítják. A hiteléletten a bajokat a hosszúlejáratú hitelek hiánya okozza. Meayt azt, rogy nincs hitel nem mondhatjuk/ a baj az, hegy olyan drága, hogy azt termelési viszonyaink nem tirjék el. Ma, mint rövidlejáratú hitel szerepel olyan•hiteligénylés, amely természeténél fogva csak"kosszulejáratú hitel lehet. Itt a bajokén csak megfelelő hosszúlejáratú köicsünmel lehet' segíteni,aminek azonban 'sajnos ma még nincs meg a lehetősége .Ezért jutott a kormány arra a gondolatra, i egy átmenetileg rövidlejáratú hitellel segítsen, olyfermán, hogy ezeket hosszú időre biztosítsa, vagyis hogy ak'^•^f^ or !e:árrak, • • ' r " .megújíthatók
