Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-29 [030]

MAGYAR CRSZ&ÜS TUPOSITO., Kézirat, H y o I * a d I k k i a d á s» Budapest, 1930, január 29., ^ XXI« évfolyam, 23.. szám,A VAKOKAT GYÁMOLÍTÓ OkSZ GOS EGYES. LET válásztfflánya jatt ár hó 28-án sipeki B a 1 á s Béla ny. főispán, ügyvezető elnö

v elnöklete alatt ülést . tartott. A választmány örömnél vette tudomásul dr , T o t h Zoltán igazgató azon bejelentését, mely a vakok Homeros női- és vegyeskarának művészi teljesítményeiről számolt be

c

. Az igazgató bejelenteste., hogy zenei éljünk három kitűnő szakembere, dr., H u s z « a Jenő., Siklós Albert és Szabados Béla az egyesület felkérésére megvizsgálták az énekkarok teljesítményét és e bizottság szakvéleménye oly kedvező volt,'hogy az énekkarok a sajtó zenekritikusai előtt is bemutattok művészetüket,. A választmány elhatározta, hogy f. évi február 28-án a Zeneművészeti Főiskola nagytea mében nyilvános hangversenyt rendez, mely hangverseny előkészítése érdekében az egyesület most serényen munkálkodik. /MCT/Bj. T

7CRCNIECZKY MIC 13LAV HERCEG ÖZVEGYÉNEK SÍRJÁT JQ£ J3IK; A Magyar Lengyel Egyesület titkársága /V., Széchenyi utca 1./ felkéri S c h ö n Sándornak /lakott 1893-ban Práter utca 35,/ leszármazottjait, sziv sketíjenek elmüket közölni, mivel nevezett emberbarát volt az. aki a szabadságharc lengyel vér tanujának özvegyét 1893-ban a budapesti szegényházból magához vette, /MOT/B. PRAZNOVSZKY IVAN ELŐADÁSA k K-LLGYI T. I .SASXX-BAN . A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai és népszövetségi szakosztálya szerdán este parlamenti ta« hácstermében /E Ö fi t e v é n y i Olivéry^lnöklete mellett ülést tartott amelynek k- rétében Prazncvszk y Iván ny, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Franciaországról tartott előadást* Söttevenyi Olivér dr. elnök', megnyitójában bejelentette, hogy a külföldi államok belső és külső politikai problémáiról SZéMé ciklusban immár ez a. negyedik előadás « Az előadó azzal kezdte előadását, hogy a. világháború következménye' ként Franciaország vezető szerephez jutott a kontinentális politikában. U*C t ' ** • magyarokra nézve fontos, hogy különös figyelemmel logyünk Franciaországra, mert a mi jövőnk a kontinens pelitik?! problémáinak megoldásától függ, \ továbbiakban Franciaország alkotmányos ele te*** és bere idézéséről beszélt, amely a háború óta úgyszólván alig változott. Alig var- állam, amely Franciaországon kívül ezt elmondhatná magáról, A harmadik köztársaság győzet mesén túlélte a fráboru viszontngságadfc és a békeszerződése

1- utáni súlyos gazdasági kríziseket. Csupán Elszász Lotharingia visszacsatolása, hozott némi módosítást az állami életbe

c A köztársaságban tényleges hatalom van a parlament es a parlamenti bizottságok kezében. Az állam főszerepe ropbezen-fcativ ós Millerand. aki köztársasági elnök korában magához akarta ragadni a politikai vezetést*csúfosan belebukott ebbe az ambíciójába* A. kormány kénytelen állandóan a bizalmikérdés felvetésével dolgozni és nincs nap., hogy e téren ne lehetne valami kellemetlen meglepetésnek kitéve, ennnk magyarázata az, hogy állandóan az egyes pártok illetve azok vezető férfiéival a legszorosabb kontaktusban kell dolgoznia, azok befolyását sót irányításait resre tálni, ami azt bizonyltja., higy az inpérfcum, a hatalom az egyes pártok keze ben van, Franciaországnak belpolitíkailag egyik legnagyobb problémája az elszádzi kérdés* Elszász Lotharingia nehezen törődik bele a megváltozott visz-nyolcba, különösen a vallási és iskola kérdésekben mutatkoznak áthidalhatatlan ellentétek, amelyeknél' eredménye a partikularizmus növekedése, sraely egyéb helyen is kezdi felütni a fejét, A franciákat viszont elkeserítik az el. szászi autonomisztikus törekvése

1-,, A helyzet jelenleg nagyon ki van élesedve, a franciák és az elszászok közötte Külpolitikailag a franciák" elsősorban a n "letekhez való viszonya ér dekli - fejtegette további elöné ágéban Praznovszky Iván,- E tekintetben a Briand, Stresemann engesztelodési politika mely kölcsönös megértésen alapul igen előnyösen érezteti hatásét a háború utáni évek túlfűtött hangulata után. A franciáik belátják, hogy a katonai okupáclok és, a diktálás politikája nem vezethet célhoz. Érdek s jelenség, hogy a ffa.iciáykülpoiltlkában szeret államokat kreálni saját érdekeinek megfelelően* Az osztrák maiA gyar monarchia feldarabolása és a kisantant államainak megalkotása nagyíl részt francia munkának az eredménye és ennek alapján áll ma is a hivatalos WJ francia külpolitika. /Folytatása következik:/