Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-28 [030]

—ÉRDEKES ÍTÉLETI INDOKOLÁS EGY BERLINI HÁZ KÖRÜLI POLGÁRI PERBEN. Özvegy Maassné, születelt Bennewítz Hedvig oderi f öldbirtokosno pert in­dított a magyar biróságnál strauss Jenő budapesti gyógyszerész ellen,aki­től 26.oor pengőt követelt. A kereseti _ előadás szerint Strauss még 1022. szeptember 13-án megvásárolta 3^mxmxíaÁih a berlini Lichterfeldstrasse 29. szá"'U palotát, amelyen Maasaié javára 127.ooo márkk vo£t bekebelez­ve. A gyógyszerész a tartozást átvette, s.' égy év múlva az összeget pa­pirmárkában kifizette Maasnénak. Később lépett életbe a német fel'érté­kelési törvény s ennek alapján Maassné követelését 19.ooo arany már­kában értékelték fel, Massné ezek után fordult a magyar bíróság­hoz azt kérve, a törvényszék a 19.ooo aranymárkának megfelelően, magyar pénzértékben 26.ooo pengőben marasztalja el Strauss Jenőt és kötelezze őt a törvényes kamatok megfizetésére is. Kéry János dr. törvényszéki biró többizben tar'ott a perben tár­gyalást. Strauss Jenő a kerBset elutasítását kérte azzal az érveléssel, hogy a felperes Maassné és közte nem volt adásvételi, vagy egyét ehhez ha­sonló jogviszony, csak annyi történt, hogy a házért kapott vételárból kifi zette Maassnét a bekebelezési összeg erejéig. A továbbiakban vitatta az alperes ' a kereset érvt nyességét is, azt hangoztatva, hogy a valori­zációs magyar tőrvény értelmében a valorizációs igény bejelentésének ha­tárideje már lejárt, s mint későn beadott kereset is elutasítandó Maassné követelése. A törvényszék hosszas tárgyalások után ma Ítéletében helytadott a felperesi követelésnek és ke telezte a gyógyszerészt a peresitett 26.ooc pengö és annak kamatainak megfizetésére. Az itáeti indokolás kimondja, hogy az általános jogszabály szerint a kötelmi ügyletek elbírálásánál az illető ország törvényei az irányadók, s minthogy a házvétel,11 letve házeladás és az ezzel kapcsolatos bekebelezési összeg kifizetése a német birodalom keretein belül történt, a jelen pert is a német jogszabályok alapján kellett eldönteni és marasztalni az alperes gyógyszerészt az át­értékelt összeg erejéig, - fejeződött be az Indokolás. /MOT/SY. KÉTÉVI FEGYHÁZRA ITELTE A TÁBLA STAUB rÁVir<?T,AKI A LILICM-UTCAI T'JLÁL­KAHELY TULAJDONOSNŐ JENEK NEVÉBEN BÉRLETI SZERZŐDÉSEKET KCTCTT. Staub Dávid budapesti kereskedelmi ügynöknek tudomására jutott, hegy özvegy Somogyi Pálné bugyii lakos Liliom-utca 6o. számú házának) illetve az ebben a házben elhely ezett találkahelynek bérlete 1929. év végén lejár. Staub két hamis magánokiratot készített, amelyekben Somogyiné nevében arról álli­tett ki nyilatkozatot, hegy özvegy Somogyi Pálné megbízza Staub Dávidct a Lilicm-utcai házának havi Oco pengő bérösszeg ellenében történő és öt évre sz°ló bérbeadásával. A kereskedelmi ügynek ezenkívül két ügyvédi meghatal­mazásra is ráhamisitotta ^omogyiné^ nevét a blankettát két jó n evü budapesti ügyvéd nevére állitotta ki, akiket a meghatalmazás értelmében Somogyiné meg biz azzal,hogy a • L 'ilicm-utoai háza bérbeadásának szerződ', sét pentekba fog­lalják, illetve jogászilag elkészítsék. A négy darab hamisitott irat birto­kában Staub Dávid felkereste Bernfeld Jenénét, akivel az egyik ügyvéd iro­dájában - az ügyvéd távollétében a helyettessel - szabályszerű bérleti szer ződést kötött Bernfeldnével a Liliom-utcai házat illetően és foglaló, vai-wd. mint ügyvédi költségek fejében felvett oernfeld Jenőnétől ezer pengőt.Rern­feldné azonban valamilyen okból lemendett a találkahely bérletéről, mire Staub hasonló módon szerződést kötött Bernfeld -né rokonával, Mayer Edénével, akitől 38oo pengőt vett fel foglaló és ügyvédi költség óimén. Ugyancsak kiadta a ház bérletét Staub Goídberger Dezsőnek is, akivel a másik ügyvéd irodájában ütötte nyélbe a bérleti szerződést. G c ldbergert a kereskedelmi ügynök ötezer pengő erejéig vágta meg, foglaló és ügyvédi költség fejében. A turpisság természetesen hamarosan kiderült és Staub Dávid - miután az ügyvédeket szabályszerűen kifizette, - külföldre szökött és az igy kicsalt összeget természetesen a saját céljaira fordította. Staub Dávid ellen két­rendbeli, folyt°lagcsan elkövetett magánckirathamisitás büntette és három rendbeli csalás büntette miatt indult meg a bűnvádi eljárás. Körözőlevelet bocsátottak ki. ellene, amelynek alapján a vádlott csakhamar kézrekerült és a büntetőtörvényszék előtt kellett 3zámot adnia cs elekményeiröl. A törvény­széki főtárgyaláson az ügyvédek jóhiszeműsége kétségtelenül beigazolódott, ellenben^taub Dávid bűnössége megállapítást nyert és ezen az alapon a bün­tetőtörvényszék a kereskedelmi ügynököt a terhére rótt bűncselekményekért összbüntetésképpen háromévi fegyházra itélte. Most foglalkozott az érdekes üggyel az Ítélőtábla Lehotzky-taná csa, amely a vádlctt büntetését bizonyos enyhítő körülmény ekre való tekin­tettel kétévi fegyházbüntetésben állaoitotta meg. Á másodfokú Ítélet ellen a perbeli ''elek semmiségi ranaszt jelentettek be. /MOT/ Ky.

Next

/
Thumbnails
Contents