Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-28 [030]

K é z Ira t . ^, / Jü*U>ta* ...... /Zf/? "ír™ Budapest, 19.:0. január 28. / XII évfo&yam, 28. szam. T 0 R V » N Y S Z tf K. /TÁBLAI ITLLET NAGY IS TV N BUNPEr.LBEN. Folytatás 1,/ Az indokolás ismertetése pontosan egy és háromnegyed órát vett igénybe. Gadó István elnök elsősorban azt okolta meg, jogi és tárgyi érvekkel, hogy a tábla miért nem tartotta szükségesnek, illetve miért utasitotta el a bizonyítási eljárás kiegészítését. ivi

ajd sorra ment a megokolás minden egyes vádlottnak : - . % . ; * terhére rott mindjjQOgyafrYádpoaton és részletesen megokolta miért kellett Nagy Istvánt a .Steiner Ferenc fele-csődügyben a lopás bűntettének vádja alól felmenteni. E vádpont alól a bíróság a 326 szakasz 2 pontja alapján hozott felmentő Ítéletet. Rámutatott az Ítélet indokolása, hogy Nagy István a Budapesti Külkereskedelmi És Áruforgalmi Részvénytársaság ügyében nem követett el hivatalos hatalommal való visszaélést és ugyancsak nem terheli Fazakas Endre dr.-t a Triton-féle ügyben a közokirat hamisítás büntette. Majd rátért Gadó István elnök a egvosztegetés kritériumainak ismertetésére. A megvesztegetés bűntettében bűnösnek kellett kimondani Nagy Istvánt, valamint Gazda Györgyöt, mert Nagy és Gazda közösen megállapodtak a vagyonfelügyelői és szakértői kiraidelések folytán elérhető nyereségben való osztozkodásra nézve. Nagy hálás volt Gazda Györgynek és hálából alkalmaz ta 3za>értón©Sk A kedvezést Gazda javára a volt törvényszéki biró annyira v.tte, hogy Gazdát sokkal több ügyben és nagyobb ügyekben alkalmazta szakértőként, mint másokat és mint ahogy megengedhető lett volna. A szakértői kirendelés rövid uton történt. Való . hogy ezt a rövid uton való kirendelést Nagy István birótérsai i3 követték, rossz szokássá vált ez a csődtömeg ügyel: ben. Miután azonban a szakértők, éppen ugy mint a vagyonfelügyelők az ilyen természetű megbízatásokon legális uton igen nagy összegeket keresnek, - méltányos és szokásos eljárás, hogy erre a megbízatásra a megbizható ós érdemes, valamint főképen a reászoruló ügyvédeket arányos mertékben rendeljék ki Az indokolás ezután részletesen foglalkozik Nagy Istv n vagyonának eredetével. Tételről tételre kimutatja a többszáz milliós vagyon származását, amely főként tőzsdézésből, értékpapiro

1

' elad .sából kelstkezetfe, Van azonban egyetlen pontja, egy nagyobb tétele ennek a vagyonnak, amelyet Nagy István demmiíéleképpen sem tud legális uton származtatni. Ez a tétel 3000 d. I lár, amelynek eredetét Nagy István hamis okiratok beszerzésével próbálta az Ü.cyeíben eljáró fegyelmi bizottság előtt igazolni. Már maga ez a tény, hogy ögy biró hamis levelek és okiratok beszerzésére vállalkozik, egymagában minién k-tséget kizáróan bizonyítja a bűntudatot és a vagyontétel bűnös eredetét. Nagy láttán igy akarta a fegyelmi vizsgálóbiztost félrevezetni és ezzel a cselekedetével a legdöntőbb bizonyítékot szolgáltatta maga ellen. Ez a 3000 dollár ugyanis kizárólag a Gazda Györggyel való összeköttetéséből, a szakéi tői dijakon törtónt osztozkodásából származhatott. Az Ítélet megokolása kitér Fazakas Endre és Gazda György szerepének rószletos ismertetésére és bizonyítékokat sorakoztatt fel e két vádlott bűnösségét illetően, Fazakas bűnös a sikkasztás vétségéban, Gazda Giírgy pedig a no v ztegetés bűntettében. Gazda Györgyöt csupán bűnrészesként lehetett elmarasztalni a megvesztegetés bűntettében, mert felbujtónak csak abban az esetbon lőhetne mlnősiteni, ha Hagy Istvánban nem lett volna meg a szándék arra, hogy magát megvesztegetfc^se. Miután azonban a megvesztegetésre vonatkozóan Nagy István 03 Gazda György között akarategység, egységes elhatározás állo t fenn, Gazda György csupán mint bűnrészes volt ebben a cselekményben bűnösnek kimondható. Az Ítélet megokolása kimondja, hogy L u b i k Júlia és N e m e s Rózsi nem büntethetők amiatt, mert a fegyelmiblztos előtt hamis vallomást tette^. A fegyelmibiztos ugyanis a polgári perrendtartás rendelkezései szerint lett volna kötél.s eljárni a fegyelmi ügyben, a polgári perrend viszont kötelezően eloirja, hogy a vizsgálóbiztos tartozik megmagyarázni a tanúnak, hogy avban az esetben ha vallomásából reá nézve erkölcsi kár származnék, megtagadhatja a vallomástételt. A biztos ezt a figyelmeztetést megtenni elmuI lasztotta és igy a kát vádlottnő nem vonható felelőségre, hogy az athéziál kirándulást illetően a valóságnak meg nem felelő tanúvallomást tettek Nagy A látván és a saját szereplésüket illetően. ly /Folytatása következik:/