Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-24 [030]

2. törvényszéki kiadás. Budapest,l03o. január £4. NYOLCNAPI FOGHÁZRA ÍTÉLTEK EGY CS*Ló ÜGYNÖKÖT, AKI RÁKÉNYSZEHITETTE A KERESKSDÖ KRE AZ IPAF-FEL ÜGYEL ÖSEGI CIMJELZS? AB LAKAT . Elek L

ászl3 biüSapesti magántisztviselő 1027 augusztusában alkalmazást nyert ^irály Elemér ügynöki irodájában és ott - mint jutalékos ügynök - azt a megbízást kapta, hogy a "mMagyar királyi kerületi iparfelügyelŐ3ég, Budapest,,V. Akadémia.u.12." feliratú öimjelzŐ táblákat egy hosszabb iven felsorolt kereskedők és iparosok elmére kézbesítse. A táblák ára darabonként két pengő volt és ebből az összegből Elek László egyenként'ötven fillért kapott. Elek a tátlákkal^megjelent Kozák Ervin, Bende Imre, Sziklai Eároly, Bardócz István, Szlokán József, Weber J

ánofiné, Schinzel Lajos és Marosi ^ánő.or budayesti kereskedőknél és mindenütt meglehetős agresszivitással szinte rátukmálta a felkeresett emberekre ezeket a táblákat, Való^ h#gy egy szabályrendelet kötelezővé teszi a fővárosi kereskedőkre és iparosokra nézve az iparfelügyelőség pontos címének az üzlethelyiségben való feltüntetését, ezeket a eim-mutatá táblákat azonban a kerületi iparfelügyelőség közvetlenül-küldi meg az érdekelt kereskedőknek és iparosoknak, - ügynökök kizárásával. Ezzel szemben Elek ^ászl^ hatósági megbízást színlelt és mint az iparfelügyelcség kiküldöttje jelent meg és lépett fel a fent emiitett kereskedőcégek vezetőinél és igy visszaélést, illetve csalást követett el a táblák jogosulatlan árusításával. Az iparhatóság feljelentésére ^lek % lo ellen nyolcrendbeli csalás vétsége és egyrendbeli csalás vétségének kísérlete miatt bűnvádi eljárás indult. A vádlott a budapesti büntetőtörvényszék előtt tagadta bűnösségét, azonban a sértettek és a kihallgatott tanuk a vádlott védekezését megcáfolták. Ezen az alapon az elsőfokú bíróság Elek ügynököt összbüntetésül nyolcnapi fogházra és egyévi hivatalvesztésre Itélf te. A tábla Folkmann-tanátsa most ezt az Ítéletet jogerősen helybenhagyta. /MOT/Ky. --_ KICSALT EGY TÉLIKABÁTOT: TIZNAPI FOGHÁZRA ÍTÉLTÉK. Szabó József budapesti cipészmester 1928 január 4-én megjelent Pottok Fülöp ruhásboltjátan és ott télikabátokat mutattatott magának, majd az egyik kabátot kiválasztotta és elvitte azzal,hogy otthon meg akarja mutatni a végleges vásárlás előtt a feleségének. Az üzlettüljdonost Szabó József azzal nyugtatta meg,hogy társtulajdonosa Steiner ^él& Izabella-utcai cipőkereskedésének és mint ilyen, anyagi tekintetben feltétlenül megbízható. Szabó az elvitt kabátot nem adta vissza Fottoknak, vételírat nem fizetett és igy kétszáz pengővel megkárosította a ruhaüzlet tulajdonosát. A csaló cipészmester ellen a budapesti büntetőtörvényszék előtt bűnvádi eljárás indult meg, amely azzal végződött, hogy Szabó Józsefet csalás vétsége miatt tiznapi foghé.zra ítélték,. Kiderült ugyanis,hogy a cipészmester abban az id" ben már semmiféle nexusban sem állott a Steiner féle v % cipőüzlettel, amelynek egyébként is sohasem volt társtulajdonosa, hanem «su$án mint üzletszerző ügynök működött a Steiner "égnél. Szabó József a télikabátot 1028 és 1029 telén állandóan viselte és ezt az erősen elftordott kabátot a főtárgyaláson adta csupán vissza a károsult kereskedőnek. Az Ítéletet a vádlott megfeletbezte és a nsalási ügy ilyenformán felkerült a budapesti t bla j olkmann-tanáosáhez. A tanács bizony itáskiegészitést rendelt el az ügyben, annak tisztázására, vájjon a vadlett nem részletre vásárolta-e meg Pcttokt^l a • kérdéses kabátot. A bizonyitáskiegészitő eljárás a vádlottnak ezt a táclai tárgyaláson felhozott mentségét nem igazolta és igy a tábla Szabó József elsőfokú büntetését jogerősen helybenhagyta. /MOT/Ky.