Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-24 [030]

MAffYAR tRSZr.GOS TURCSIT©. Kézirat. Hetedik kiadás.­Budapest, 1930. január 24. p XII. évfolyam, 19. szám.­K I R £ K . üLLENZiáKlESKEBES k GYERMEK ES IFJÚKORBAN cimmel Rácz Jenő dr. a Oharlté poliklinika orvosa tart előadást január 2fi.-án, kedden délután 6-P-ig a Szülők Szövetségének nyilvános értekezletén /VIII. Mária Terézia­tár 8.III. 144./. /MCT/B. A MINISZTERELNÖK KÖSZÖNETE A KAMARÁKNAK. A Hágai tárgyalások legsúlyo­sabb napjaiban az országos Mezegazdasági Kamara a Kereskedelmi és Iparkamarák­kal közösen egy meleghangú táviratban üdvözölték gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnököt, A miniszterelnök az ©rszágcs Mezőgazdasági Kamara el­nökéhez, gróf H 0 y • s Hiksáhez intézett távirati válaszával az ország összes gazdasági ágait képviselő kamaráknak az üdvözletért köszönetét nyil­vánította, /MOT/B. A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG Berzeviczy Albert elnökletével ma megtartott igazgatósági ülése táviratban üdvözölte Bethlen István mi­niszterelnököt és a 1 k ó Lajos külügyminisztert a magyar érdekeknek Hágában rendkívül nehéz viszonyok között megvalósított 3i«*keres védelméért. /MÓ-T/B . MAGYARNYELVŰ GÖRÖGKELETI ISTENTISZTELET. Hanuér 26,-án vasárnap délelőtt 10 óraker a IX. Erkel-utca 6. szám alatt lévő bolgár kápolnában görögkatho­likus szertartású, magyarnyelvű szentmise lesz, amelyet dr. P: u s z k ó görög keleti magyar parochus lelkész celebrál, melyre a magyar egyházközség szervező bizottsága a hivöket ezúton meghívja. /MOT/B, LIFPVKIOZKY PAL ELŐADÁSA A KÜLÜGYI TRSA3AGRAN. A Magyar Külügyi Társa­ság Külpolitikai és Népszövetségi szakosztálya dr. P e k á r Gyula elnök­lésével pénteken este hat órakor a társaságnak a parlament épületében lévő tanácstermében ülést tartott, ismelyen Lipovnic zky Fái sajtó­előadó a külügyminisztérium és az Associated Press cf America magyarországi levelezője előadást tartott az Amerikai Egyesült Államok választójogáról és választási gépezetéről. Az előadó mindenekelőtt megállapította, hogy Amerikában a szó szoros értelmében vett választási visszaélésekről beszelni nem lehet. Úgyszólván sohasem fordul elő valamely választás raegpeticionálása. Ezzel szemben az egyes pártok, melyek közül a republikánÉ és a demokrata párt magaslik ki, állandóan üzemben tartják szervezeteiket, nem pedig csupán a választás előtti néhány héten át. Európában a választás általában pillanatnyi sikerre dolgo­zik, mig Amerikában, ugy mint minden, a választás is racionalizálva van.­Az Egyesült Államok alkotmánya csupán negativ intézkedéseket tartal­maz a választói joggal kapcsolatosan, vagyis csak azekat az okokat sorolja fel, amelyeknek alapján a szavazati jog nem vwiható meg azoktól a férfi vagy női állampolgároktól, akik 21-ik életévüket betöltötték. Magát a szava­zati jogot az egye3 államok törvényei adják meg és szabályozzák és pedig ál­laménk int különféleképpen. A szavazati jog korántsem oly általános, mint Európában hiszik. Különösen a négerek és egyéb szinesek, valamint a beván­dorlottak kevésbé tanult rétegei elesnek a választás lehetőségétől. Az ame­rikai választásokra jellemző, hogy a választóközenségnek csak aránylag kis része vesz bennük részt. Még az elnökválasztás sem képes a választók felét az urnák elé vonzani.Érdekes tünet, hogy az amerikai trgsZtök és egyéb na£y érdekeltségek állandó képviselőket tartanak Washingtonban fejedelmi jövedel­mekkel és megfelelő költségvetéssel, akiknek feladata az, hogy őrködjenek affelett, hegy a törvényhozásban az illető termelési ág érdekei csorbát ne szenvedjenek. Az előadó szavait a demokráciának a magyar emberségességgel valO összehasonlítással fejezte be. A demokrácia fogalma földrajzi és nép­rajzi területek szerint változó, az emberségesség azonban mindenhol egyfor­} ma. A megjelent nagyszámú előkelő közönség nagy figyelemmel hallgatta a mindvégig érdekes előadást. /MOT/B.

Next

/
Thumbnails
Contents