Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-24 [030]

HftffXKR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ, Kézirat.. Harmadik kiadás. Budapest, 1930- január 24- f

, >»j XII- évfolyam, 19 • szám„FŐVÁROS / A FCC-,Ji.i^ZASI KAR MOZG^LLA A VÁROSHÁZAK „ Folytatás*/ A fogalmazási kar ertekezletén kifejtettek azokat a sereimeket is, amelyek az előmenetel terén mutatkoznak,, Eegállapitották, hogy a fogalmazási tisztviselői kar előléptetési viszonyai kedvezőtlenebbek, mint a többi karon.Amig a többi tisztviselői kar keretében állandó létszámemelések történtek, addig a fogalmazási kar száma ugyanaz mint volt a háború előtt, A fogalmazási karbeli tisztviselők •• a többi karhoz viszonyítva a legrosszabbakA fővárosi törvénnyel kapcsolatos reform lenne hivatva ezen anomálián segiteni olyként is, hogy az összes kerületi elöljárói és az öszszes tanácsnoki, alpolgármesteri állások fogalmazási karbeli, azaz jogi minősítésű tisztviselőkkel töltessen-k be, annál is inkább, mert a jöbcbeli törvényhatósági tanács egészen heterogén összetételű lesz, amivel szemben fokozatosan indokolt a vezető tisztviselői kar képesitesbeli homcgenségének biztosítása, A fogalmazási kar értekezlete végül azt hangoztatta, hogy a mérnöki kar jogos előléptetési,fizetési és egyéb igényei a regi mérnöki hivatni újra való felállítása utján volna legcélszerűbben kielégíthető„/KOT/D HÍREK —EREKY KAROLY ELO^DASA A G..ZD ÍS-ÍGI HELYZET JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEIRŐL AZ OKISZ-BANo E r e k y Károly ny,miniszter,a Vásárpénztár vezérigazgatója csütörtökön este érdekes előadást tartott a gazdasági helyzetről és a javulás lehetőségeiről. Az Országos kereskedő és Iparos Szövetség összejövetelén rendkívüli nagy érdeklődés nyilvánult meg az előadás iránt Róna Manó háznagy üdvözölte Ereky Károlyt, majd felkérte előadása megtartására, Ereky Károly bevezetésül a gazdaságpolitika, a mostani gazdasági rendszer ÖS a magyar közvélemény hibáit ostorozta, A magyar közvélemény mondotta óriási tévedésben leledzik. Általában azt hiszik Magyarországon az emberek, hogy c.z ország életképessége es jövője, súlya attól függ, hogy hány színészünk, irónk

; festőnk, szobrászunk, tudósunk, vagy jogi doktorunk van.Az iskolákban csak egyoldalú általános műveltséget adnak, s gyermekek tízezrei ugyanazt tanulják, többnyire elméleti értékű csupa olyan dolgot.aminek az életben r.em veszik ha s zhát. de szaki sn eretet egyetlen iskolában sem nyújtanak, meg a közgazdasági egyetemen és ;•. műegyetemen s£a« Ennek a tévelygésnek gazdasági következményei igen súlyosak, A művészeti és tudományos kultúrát összetévesztik a kenyérkereseti kultúrával- Már régi nevelésbeli hiba nálunk, hogy a kereskedőimet sohsem becsülték meg eléggé, sot volt iőö.amikor a kereskedelem és Ipar lenézett foglalkozás volt. Ezek az idők elmultak ugyan, mert ma már kimerjük mondani, hogy az organizátcr, a kereskedő, a legnagyobb, legértékesebb embere az országnak, de még ma is tapasztalható, hogy az embere., nagy része menekül azokról a pályákról, ahol dolgozni kell és a munkanélküli megélhetést koresi. Ennek a jele a vidék népének felözönlése a fővárosba „ Ahol egy gazdag társadalom el, .ahol hatalmas gazdag az ország ott lehet művészeti; irodalmi es egyéb kultúrával büs zkélkednij de az iroo dalommal és müveszettel foglalkozó elemek sohsem lehetnek egy ország fenntartói sem

0 Ereky ezután azt fejtegette, hogy egeszén furcsa es indokolatlan az a gyűlölet, amely közgazdasági politikánkban es az egész magyar közéletben a gazdag emberek iránt mutatkozik, G a á 1 Oaszton például erősen kifogásolta, hogy vannak L^gyarországon is jövedelmek amelyek meghaladják a kormányzó és az összes miniszterek jövedelmeit* Ez egeszén természetes. Angliában vannak na gyen sokan gyárosok és kereskedők, akikhez kéf\ pest az angol király', a Brit birodalom feje nagyon szegény ember •. Ez terméf szetes is és Így van rendjén, Magyarországon legalább ötezer olyan családos nak kellene lenni- akiknek jövedelme egymillió pengő körül van,ahh( z,h-.gy ' Magyarország gazdag legyen- A gazdaság elleni ellenszenv érthető volt,ami-' kor ftíadális nagybirtokok jelentettek a vagytínt, mert abból nem voit haszna J senkinek, de nem lehet tiltakozni egy olyan gazdagság ellen,, amely ipari, vagy kereskedelmi munka revén jött létre éf, amely gazdagságból csak áldás /folyt, köv-/ tktm nm rí n ' 11 r r. I I 0