Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-23 [030]

MAGYAR OhSZJ&CS TUDfSITO, Kézirat f"^ Hetedik kiadás Fud*pest,1930. január 23. . " XII. évfolyam, 18

r

szám, 1 KESZEY VINCE ÖNNEPLESE. A Budapesti Szállodások és Vendéglősök- .Ipartestül-te csütörtökön délutánünnepelte Ke s z e y Vince elnököt, aki tiz eve áll az ipartestület élén. Ettől az alkalomból leleplezték Keszey elnek arcképét s az ünnepségen a vendéglős-társadalom csaknem minden számot# *tevŐ tagjába Kereskedelmi és Iparkamara, a rokonszakmák és számos ipartestü 'f^ let képviseltette magát. Az ünnepi beszédet 0 1 ü o k Erigyes mondotta, akiw nek beszédére meghat/óa válás zc'Át Keszey Vince

v A lelkes ünnepség a Himnuszszal ert véget, /MOT/B, VÉLETLENÜL SZÉNGÁZMERGEZEST SZENVEDETT, J e g o s Ida 17 éves háztartásbeli leány, aki Kispesten, az Üllői ut 58 számú házban lakik, az Üllői ut 32 számú házban széngázmérgezést szenved tt. A kisresti mentők sulyo3 állapotban a Rékus kórházba vitték. /l'CT/M. BALESET MTJ

1 r

KAKCZBEN * Tóth György 39 éves gyárimunkás bal lábára a Váci ut 83-85 számú telepen lévő gyárban munkaközben egy másfélmázsás vasrúd esett. A szerencsétlenül járt munkást súlyos sérülésekkel vitték a mentők az Uzseki utc-'.i kócházba. /MOT/K. BALESET VADÁSZAT KÖZBEN• Mende község határában súlyos baleset érte csütörtökön délben Hertelendy László 33 éves máv, szövetkezeti üzletvezetőt, aki Monoron lakik. Hertelendy László egyik ismerőse társaságában vadászott Mendén, s eközben egy domboldalon megcsúszott és oly szerencsétlenül esett el, hogy jobb lába két helyen eltörött s a kiálló'csontok felhasították az izmokat é

s a bőrt. Ugyanekkor elsült Hertelendy vadászfegyvere is, amelynek töltése a kiálló törött csontba furSiott, A segítségül hivott kispesti mentek életveszélyes állapottan szállították a Szent István kórházba. /MOT/M. LEESETT AZ ÁLLVÁNYRÓL. A békásmegyeri téglagyárban csütörtökön egy hétméteres állványról lezuhant Miklós Antal Z*

3 éves gyári munkás. A dulycsan sérült embert a kispesti mentők a szent Margit korházba vittek. /MOT/M. T TJ D 0 M ÁX Y . A MAGYAR KORMÁNY NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 1840-49-BEN. A Magyar Történelmi Társulat csütörtökön délután a Magyar Tudományos Akadémián ülést tartott, bomanovszky Sándor egy,tanár elnökiéivel. Az ülésen nagy és előkelő közönség •jelent meg,köztük:Ferzeviczy Albert,Kellányi Ferenc,Földes Béla,Lukinics Imre, deterdói Treidl József,lyalckay Jenc,Eö*ttevényi Olivér,Pékár Gyula, és még sov

an mások. Az ülésen Horváth Jenő dr."A magyar kormány nemzetiségi politikája 1848 -49-ben" c imtr.e 1 tartott elődadást,melyben összefoglaló képét akarta nyújtani a magyar kormány magatartásának a nemzetiségi kérdésben 1848.márciustól a forradalom loveééséig.Szerinte a magyar kormány vezetőemberei,Széchenyinek, Ecssuthnak,Leáknak és Eötvös József bárónak, valamint Szemere Bertalan belügyminiszternek ideális felfogása szerint az egész kérdést novelláris uton azzal akarta megoldani, hogy az ország egész lakos 3 á génak,nemzet is égre való tekintet nélkül,egyenlő államrolgári iogokat biztosított.Ezt az általános rendelkezést az TR^trákíí kormány azzal hiúsította meg.hegy az egyes nemzetiségeket Olyan konkrét Ígéretekkel vonta magabcz,amelyek netik az allamegyseg gondolatával merőién ellenkező teokat biztosítottak* volna és„ezt fegyveres hatalomnál támasztotta alá. A harcban ez utóbbi bizonyult erosobbnek.mire a Vorir.ár.y az egyes . nemzet is éhekkel kőnket megállar od'as oka t akart kötni.Így született meg * az J.P49-1 júliusi terveny.xlutan a >orrr.any vezetőemberei száműzetésbe mentek, I Szemere v.miniszterolnök'emlékirattan igyekezett a kormány eljárását i gazríni* Az előadó ezt az emlékiratot politikai irodalmunk gyöngyének nevezte. .MCT/E.