Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-22 [030]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 9. törvényszéki kiadás. ^dapest,193o. január 22, --- ZU PBSTSZBNTLŐRINÓI SAJToPER /Folyt. 8.kiadáshoz./ Ezután Palátsik Lajos, dr. Oroszy Ferenc szavazöbirák, dr. Nagy István királyi ügyész és dr. Halasz Lajos, a vádlott védője tesznek fel egy ; is után érdekesnél érdekesebb kérdéseket Kuszenda Lajos sértett közs.égi föje-yzőhöz, aki a kérdések pergőtüzében jobbra-balra fordulva, néha akadoa va válaszol. A tanúkihallgatás során kiderüli hogy a főjegyző körleveleket bocsátott ki a Szemere-féle telkek parcellázására vonatkozóan és a körieve' lekben azt irta, hogy Budapestről a felosztandó házhelyek huszonnégy fillér res villamosjeggyel közelíthetők meg,holott az odautazás költsége harmincn.érpf fillért tesz ki. Kijelentette a főjegyző, hogy Szemere Istvántól a par ce?.lázas sikeres keresztülviteléért, valamint a felügyelet gyakorlásáért t_szteletdijat huz, azonban a honorárium nagyságára vonatkozóan megtagadta a válaszadást. 4 házhelytulajdonosok mindegyikétől a szerződések elkészi té éért fejenkint husz pengő jutalmat kap. A sértett Halász Lajos dr. védő kérdésére kijelenti, hogy azt az összeget, amelyet Tildy mérnök honorálása céljab°l a Szemere-uradalom vagyonfelügyelője számára átadott, kifizette Tildy mérnöknek. Halasz Lajos dr.:Mekkora volt ez az összeg? Kuszenda Lajos főjegyző, tanú: Mar nem emlékszem. Halasz Lajos védó: Ivzt kérdezem,hogy a főjegyző ur étadta-e az egész összeget Tildy mérnöknek, mert az egyik részről azt állitják, hegy r

ildy mindössze négyezer pengőt kapott, más oldalról pedig az a hir van, boy a mérnököt ötvenezer pengővel honorálták Szemeréék^ Kuszenda Lajos: Amit Szemerééktől kaptam, azt átadtam Tildy mérnökiek, ez az összeg semmiesetre sem volt ötvenezer pengő, négy és tizezer pengő között mozgott, de arra már nem emlékszem^ pontosan, hogy az összeg mekkora volt. Halász Lajos dr.: Hogyan, hát ott csak ugy dobáldztak az ezresekkel? A tanú nem válaszol. \kora Kuszenda Lajos sértett tanúkihallgatása' a délutáni órákig » tartott. A tárgyalást holnap délelőtt folytatják. /MOT/Ky. ZU BUDAFOKI PINCEGAZDASAGí/folytatás a 6.kiadáshoz/ Szádetzky Lajos dr. kir.ügyész vád- és Bernfeld Imre dr.védő beszéde után a törvényszék bűnösnek mondrtta ki Gross Oszkárt rágalmazás vét ségében és ezért 400 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet indokolása szerint nem nyert igazolást, hogy a Budafoki Állami Pincegazdaság n^hás bcrt szállított volna, ellenkezőleg a törvényszék a kihallgatott tanuk vallomása alapján megállapította, hogy a borgazd aság a legnagyobb gondossággal járt e Az ügyész az Ítéletben megnyugodott, míg a védő és a vádlott fellebbezést jelentett be./MOT/Sz. --- ÖT ÉVET KAPOTT, MERT BELEPETT AZ OROSZ VÖRÖS GÁRDÁBA, Érdekes ügyben hozott ma a kúria Ítéletet. Varga-Vidák Lajos a világháborúban' megsebesült, orosz hadifogságba jutott és visszakerülése után a pécsi kir, törvényszék hűtlensége büntette miatt elitélte tizenkétévi fegyxázra, mert mint hadifogoly 1917 év végén belérett az orosz vörös gárdába és 1918ban még tiz-tizenöt hadifoglyot is rábeszélt a vörös gárdába való belépésPG ^ pécsi tábla az Ítéletet tizévl fegyházra mérsékelte, a kúria pedig az ité letet megsemmisítette azzal,hogy meg kell állapítani, vájjon aavádlott a bé kekötes előtt vagy után lépett be az orosz vörös gárdába. A vádlott semmisé gi panasza folytán ma tárgyalta az ügyet a kúria. Darvai János dr. védő kifejtette, hogy ugy az orosz,mint a fehér gárda egymás ellen harcoltak,tehát a vádlott egy polgárháborúban vett részt, tehát nem pártolt át az ellenséghez. A kúria megsemmisítette mindkét alsófoku biróság Ítéletét, Varga-Vid'á Lajost katonatoborzás által elkövetett hűtlenség vádja alól felmentette,ellenben bűnösnek mondotta ki amiatt,hogy saját személyében belépett az orosz vörös gardába és ezért ötévi államfogházra Ítélte. Az indokolás szerint Lkl 19Í8 elején az oroszokkal fegyverszünet állt be, tehát a vádlott, aki 1917be:i lépett be a vörös gárdába, a saját személyében elkövette a BTK. 134, szakaszába ütköző büntettet. Megállapítja azonban a kúria,hogy a vádlott a toborzást a fegyverszünet megkötése után űzte a vörös gárda számára,amely nem a monarhia fegyveres ereje, hanem tényleg egy másik orosz párt, a fehérek ellen harcolt ós igy a vádlott toborzása nem katonai árulás. /M0T/3I.