Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-22 [030]

Kézirat /^y' Tizenkettedik kiadás Budapest,19-3C.január 22. XII. évfolyam, 17.szám, A LAKOK SZÖVET3EOE TÁRGYALÁS ALÁ VETTE AZ UJ FÖWCSI LAKBÉR SZABÁLYZAT TERVEZETET A Lakók Szövetsége szerdán este S t r a u s z István országgyűlési képviselő elnöklésével nagyfontosságú értekezletet tartott. Az ankéten megkezdték Budapest székesfőváros szociálpolitikai ügyosztályá- ./ által megszerkesz tett fővárosi lakbérs zatályzat tervezetének megvitatás át „ Az uj lakbérrendelet tervezete *2 pontból áll és a szerdai első ülésen a fiakók Szövetsége a rendelettervezet első tiz pontját tárgyalta le. Az ankéten csaknem kizárólag jogászok és főként ügyvédek vettek részt, akik a rendelettervezet egyes pontjait beható és szakszerű bírálat tárgyává tették,' Elsőnek F á j Sándor dr. ügyvéd, főelőadó szólalt fel, aki bevezetőbeszédében nyomatékosan rámutatott, hogy a haladás minden vonalon a szociális irányzatáé lé halad és az egész világon a szociális szellem kezdi átitatni a jiogot is, A tervezet ezzel az általános irányzattal szemben bizonyos tekintetben visszafejlődést mutat, mert például a beruházások kérdése méltánytalanul és Igazságtalan módon nyer szabályozást az uj lakbérszabályzatban. A bérlő,vagyis a lakó számos tekintetben hátrányos helyzetbe kerül és a rendelettervezet teljesen elejti az üzletre vonatkozóan a kereskedelmi tulajdon elvét. A szövegezés jogi defektusokban is szenved és általában pongyola fogalmazás jellemzi az uj tervezetet. Mindezek ellenére - folytatta betfezetőbeszéöét a főelőadó - megrendithetetlen meggyőződése a Lakók Szövetségének, hogy az uj lakásbérleti sza^bályzat elkészítése a fővárosnál jókézekben van. Mindnyájan ismerjük ugyanis * - úgymond - a székesfővárosi tanács haladó szellemét, megértését, a jó iránti fogékonyságát és tudatában vagyunk, hogy a merészebb kezdeményezések sokszor nagy nehézséggél járnak. Pál Sándor dr, ügyvéd ezután felolvasta a rendelettervezet első és második szakaszának szövegét és ennek a két szakasznak rendelkezéseit alapos bírálat tárgyáva tette. A paragrafusok a néztelek fogalmát határozzfk meg és kötelezővé teszik a lakás- és üzlethelyiség-szerzenéseknél az Írásbeliséget. Részletesen megokolta, hogy az első két paragrafus a bérlők szempontjából részben felesleges, részben kárt okozó és ezért mind a két szakasznak törlését ind i t v ány o z t a. Az ankét számos résztvevője 37/lt hozzá a kérdéshez 03 a nagy jogi tudással rendelkező szónokok az előadó álláspontjára helyezkedtek. Ennek megfelelően az értekezlet az előadó előterjesztésének megfelelően határozott. Az ankét másik előadója Győri Ákos dr. ügyvéd veit, aki az uj' rendelettervezet harmadik, negyedik, ötödik és hatodik szakaszát ismertetto.A harmadik szakasz az éves és a havi bérletről szól, ártatlan és jóindulatú paragrafusnak látszik és mégsem az. A szakasz ugyanis - folytatta fejtegetéseit Győri dr. - lehetetlenné teszi a nincsteleneknek, főként az ipari proletariátusnak a lakhatás . lehetőségét, lakáshoz való jutását. Az előadó ezután a rendelettervezet további szakaszait vette bírálat alá és mindenütt rámutatott a ja vaslat hibáira. A fővárosi szociálpolitikai ügyosztály javaslatának negyedik szakasza a bérletről, ötödik szakasza a főbér létről szól. Az előadó mindkét paragrafuson kisebb-nagyobb módosítások eszközlését ajánlotta. Az ankét közönsége - számos felszólalás után - az előadói előterjesztésnek megfelelően határozott. Ugyancsak Győri jfckos dr. ügyvéd referálta a javaslattervezet hatodik paragrafusát is, amely az albérletek kényes kérdését szabályozza. A javaslat szerint a bérlők, vagyis a lakók csupán abban az esetben fogadhatnának lakásukba albérlőt, ha szándékukat a háztulajdonosnak előzetesen bejelentik ég a háziúr a bérelt lakás egyes helyiségeinek albérletben való kiadásához előzetesen hozzájárul. Az értekezlet az előadó javaslatéra ennek a szakasznak törlését követeli, és a kérdéses paragrafus harmadik pontjaként a következő sorok beiktatását kivanR Az albérbeadáshoz a bérbeadó hozzájárulása nem szükséges, az ezen rendelkezéssel ellenkező megállapodás semmis," Negyedik pontként ennek a kikötésnek a beiktatását kívánja az értekezn Az egész b^rlomény bérbeadásához rendszerint szükséges a bérbeadó fcozzáj árulása." Es igy sorra módosítani javasolta az előadó az említett szakaszok pontjait é

g a;> ankét résztvevői a javaslatokhoz egytől-egyig hozzájárultak, „ Folytatása következik, /