Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-22 [030]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Ll!_LL!__ o ' JLA-ZJLJ.XX !LL!JLL*_-. Budapest,1930. január 25, Q XII. évfolyam, 17,szám, MEZ 0 Or A Z D A S ÁG, / Schandl Károly dr. előadása. Folytatás. / De még egy előnyös körülményt kellf igyelemte vennünk, ^ magyar me­zőgazdaság a kommunizmust követő 5~£ esztendőalatt a termelés szinvonala szem­pontjából nagyobb haladást tett, mint a háborút megelőző két évtized alatt. Az 1920, évtől kezdve a búzatermelés 10 millió métermázsáról 27 millió métermázsá­ra nőtt, a hektáronkénti átlagtermés pedig 9.^ métermázsáról 16.1 métermázsára szökött fel. A magyar lisztet és a magyar bűzét olyan piacokon keresik és vá­sárol j ák, amelyekre a háború előtt nem Is gondoltunk. Ebben nagy érdemei vannak a szövetkezeti gabonaértékesítésnek, amely sokszor áldozatokkal uj területeket hó­dított a maga megbízhatóságával a külföldi piacokon, Defetizmus helyett - mondotta Schandl Károly dr. - melyet sajnosán tapasztalunk jóhiszemű körökben is, gondos előrelátással kell folytatni a ma-r gyar versenytermelést. Ennek vannak eszközei : a hitel, a termelés és az ér­tékesítés terén. Amerika , és az európai többi cr szagok kétségtelenül mutatják, h ngy a szövetkezés nem öncél, hanem egyetlen módja annak, hogy a szétszórt termelőerők és elhagyott'kisemberek a hitel és értékesítés terén minden vissza­éléstől megszabaduljanak. Az európai pénzpiacnak a hágai konferencia' után vár­ható erös javulása ezt a feladatot is könnyebbé teszi, Nem indokolt a magánér­dekek kedvéért a világszerte előretörő szövetkezeti mozgalmat gáncsolni, hiszen Magyarország nem lehet sziget apz egész világon, mikor Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában is mindenütt a szövetkezeti mozgalmon keresztül iparkodik az állam erős áldozatokkal és támogatással harcba-vinni a belső termeléöb a vi­1 ágversennyel szemben. Az előa dást nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság, /MOT/B, H m E K . A SAJToíSOPAGANDA JELENTŐSEGE. A Nemzeti Klub meghívására ma este R a d i ­s i n s Elemér tartott előadást a sajtépropaganda jelentőségéről az Országos Kaszinó helyiségeiben. Előadó rövid történeti visszapillantásban ismertette mennyi energiát fordított az emberiség intencióban és tőkében mig a sajtó mai tökéletes formáját elérte. A sajt 0 leghasznosabb, egyben legfélelmetesebb fegy­vertársa minden szellőn! mozgalomnak. Már a XV, században működő budai officina a magyar kulturtörekvéséknek jellemző bizonyitéka, mig a XVI, században, a re ­formáció, majd később ap. ellenreformáció hatására sorra alakulnak országszerte a magyar nyomdák. Bécs centralizáló törekvései is a maguk szolgálatába állítot­ták a sajtót, de ugyanez a törekvés megnyilvánul a nyugati államok szellemi és politikai küzdelmeiben Í3« Ismertette szerző a sajtópropaganda szerepét a világ­háborút megelőző időkben, majd azt a szinte művészi fokra emelt sajtótevékenysé­get, amellyel a győztes hatalmaknak sikerült a középponti hatalmak belső front­ját megbontani s ezzel győzelmüket kicsikarni, illetve amellyel a szovjetbirodalc vezetőrétegei terroruralmukat immár tiz esztendeje fenntartani tudják. A közép­korban, amikwr a személyi és vagyonvédelem tisztán a fizikai erőhatalmon nyugo­dott, a vezetőrétegek a katonáskodást elsőrendű társadalmi kötelességnek tar ­tctták és a katonaság fenntartására anyagi erejükhöz kérést áldoztak is. Ma a honvédelem országos kötelezettség, ellenben az egyéni érvényesülésnek, vagyonoso­dásnak tényezői a gazdasági kulturális és sajtótevékenység. A jövőben az a társa­dalmi réteg tudja a maga részére a vezetőszerepet biztosítani, amely ezekben a tevékenységi körökben tudja a vezetőszerepet magához ragadni, illetve amely leg­többet áldoz, hogy ezekkel a modern fegyverekkel magát ellássa. /MOT/B.

Next

/
Thumbnails
Contents