Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1
1930-01-08 [029]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ , 5. törvényszéki kiidá s, • ' -: Budapest,193o. január R. --- UZSORAKuLCSÓN - HUSZONÖT PENGŐVEL. Érdekes- u,zsoraügyet tárgyalt ma a büntetötörvényszék Buzáth-tanácsa. Nyolc EESZKART-alkálmaZ-ott, egyszerű, alacsonyabb rangban lévő munkásemberek veit tak a sértette-e" és. a vádl-c t't.,Kovác s Zsigmond az ő sorukból kikerült "tőkés" volt. Kovács Zsigmond 'fütő volt a BESZKART-nál, de 1026-ban megtakarított pénzecskéjét mlntv tőkét ,kezdte forgatni, barátainak é s munka stársálnak kisebb-nagyabb kölcsönöket adott, mindig nagyobb és nagyobb kamatra. Egy darabig a barátság, sőt szívesség jegyében bonyolódtak le ezek a pénzügyletek, de mikor egyik érdekelt, Kammer Károly sokallotta, hogy a kölcsönvett nyolcvan pengőért majdnem nyolcpengős havi kamatot fizet, s emiatt jogi tanácsot kérve és kapva, uzsora elmén félje lentést tett Kovács ellen, egymásután érkeztek a rendőrségre az ujabb feljelentések is. Egyik/ feljelentés szerint évi hatvanszázalékos kamatot szedett Kovács, a másik feljelentés szerint,hu3zonöt penget adott kölcsön és a huszrnpengös tőke után huszonöt pengő•kamatot követelt, s a többi följelentések is azt panaszolták, hegy Ko.vác.s. szorult ságukát kihasználva, - az egyiknek orvosságra, a másiknak a gyérek, tandijára, a. harmadiknak valami hasonló célra kellett a pénz - olyan kamatokat szedett, Amelyek messze túllépik azt a határt, amelyet a törvény megenged. Kov*ác s "mindent bei smert és a mai tárgyaláson is azzal védekezett, hogy nem rossz szándék vezette, alig néhány '.esztendővel ezelőtt jobbrölbair ö l hallotta, hogy a bankok is hatalmas kamatokat követelnek, mindenki valorizációról beszél, sok esetben a bíróságok is a régi törvényes kamat feletti kamatot Ítélnek meg, - tehát-azt hitte, Joga van neki is magasabb kamatot szedni. Senkit sem akart m.égc saini. : vagy tönkretenni, hajlandó a sértetteket teljesen kár tal anfta ni, • hiszen a tőketartozást, egy kivételével a többi a mai napig sem fizette meg 3 ő hajlandó olyan egyezséget kötni, hogy mindenki csak annyit fizessen vissza, amennyi a tőke volt, ha pedig kamatban már ennél többet fizetett volná, akkor a különbözeti összeget vi sszaadja. A bizonyítási eljárás során felvonulták a tanuk, mindegyik előadta a maga kis panaszát, de végül kijelentette, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja. Lenkey Dezső dr. ügyészségi alelnök vádbeszéde után Ulain Ferenc dr. tartotta meg védőbeszédét, amelyben utalt arra, hogy például Kammer esetében nem ls lehet szó uzsoráról, mert a nyolcvan ;engőt csónakra kérte kölcsön, hogy saját nyilatkozata s zerint : sportszerűen tudjon halászni. *.ki pedig sportszerűen halászik, nem lehet olyan szorult helyzetben hogy az uzsora vele szemben megállapítható legyen. Ulain Ferenc dr. hivat kőzett arra ls,hegy a mai zilált gazdasági viszonyok között az alacsonyxKEképzettségű vádlott nem Igen lehetett tisztában azzal, ml a karrmtieatá 1 , különösen akkor,amikor maga körül olyan tényeket láthatott, amelyek amugyis hiányos tudásában teljesen megzavarták. Figyelembe véve, hogy büntetlen elő életű, eddig becsületes életet élő,fiai diplomás emberekké felnevelt rendes emterek, fogházbüntetés kiszabása helyett megfelelő pénzbüntetésxedooxaclí* mmmbmirái&ihémiöitwm^ alkalmazását tartja méltányosnak. A törvényszék rö vid tanácskozás után Kovács Zsigmondot hétrendbeli üzletszerűen elkövetett uzsora vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért összbüntetésül ezer rengő pénzbüntetésre itélte, de a hivatali és politikai jogvesztés kimondását mellőzte. A Kammer terhére elkövetett uzsora vétségének vádja alól a törvényszék Kovácsot felmentette, az uzsoraügyleteket semmisnek nyilvánította és a sértetteket igényeikkel polgári per útjára utasította. Az Ítéletet a főügyész, a sértettek és a vádlott és tudomásiil vette, ugy hogy az nyomban jogerőre emelkedett. /M^T/M.
