Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1

1930-01-08 [029]

MAGYAR ORSZÁGOS TURCSIT?. liLLLLíL //< £ !.!!2-í"!-ihááh._-11... Budapest, 193C. január 8, XII. evfclya-n, 5.szám. T U D 0 M ÁN Y , A LILLAFÜREDI KUTATÓ MÉLYFÚRÁS ERDIGI TCRTÜNETE. A Magyarhoni Földtani Társulat szerdán este M a u r i t z Béla dr. a__Tudományegyetem ezévi dékánjának elnöklésével szakülést tartott a Pázmány ?,ter Tudományégyetem ásványtani nagy előadóter^phen, amely egészen megtelt a^szépszámban megjelent tagokkal. Az ülésen jelen volt B ö c k Hugó, a Földtahi Intézet igazgatója és a geológiai tudomány igen sok, előkelő tudósa és tekintélye. Az első előadó Zs ivinyi Viktor dr. igazgatö, heszáméit a múlt évben Dél-Afrikában lefolyt XV. nemzetközi földtani kongresszusról.ismertette a kongresszus lefolyását, áttekintést nyújtott azokról a kirándulásokról, amelyeket a kongresszussal kapcsolatosan a Délafrikai Unió határain tul,egészen a Belga-Kongő-ig, majd délnyúgat-Afrikálg terjesztettek ki. Végül ismertette visszatérő útját,amely a Belga-Kongón és a nagytavak vidékén át a keletafrikai partokig vitte d onnan a Vöröstengeren át tért vissza Európába. Útjából igen értékes ásvány- és kfizetgyüjteményt hozott haza a Nemzeti Múzeum részére. A második előadó Reichert Róbert dr. bemutatta SzádeczkyKardos Elemér dr-nak " A sóirépzödés intenzitás-változásai"•cimü tanulmányát. Végül Távai-Vajna Ferenc dr. tartott előadást a lillafüredi kutató mélyfúrás eddigi történetéről és geológiai viszonyairól. F á v a y- Vájna Ferenc főgeclógus szakvéleményének eredményeképpen indult meg az azóta sokat vitatott fúrás 1927 tavaszán. Ebben a lillafüredi völgy mésztufa kitöltésében kezdődő kutató mélyfúrásban 397-807 és 855 méter mélységben felszín fölé is kifolyó vizet találtak a triasz-mészkőben, de ennek a viznek a hőmérséklete a fúrólyuk fenekén seri volt több,mint 24 fok Oelzius még akkor sem, amikor 726 méter mélyen elérték a triasz-palá- * kat. Itt azonban alig pár métert előre fúrva, az 1928

t év végén pár nap alatt a fúrás alján a palákban 2^,28, 29'5 és 32 fok Celsius hőmérsékletet mértek, viszont azonban ez a viz nem volt felszálló viz, de különös sajátsága volt, hogy a műszerek tömítésére használt parafadugót összezsugorította,rugalmasságától nagyrészben megfosztotta, a roszdás rézdrótok rozsdáját leoldotta s később azt tapasztalták, hogy a cement sem kötött benne, mint megelőzőleg a mészkőben feltárt vizben. Ezeknek a feltűnő sajátosságoknak a kipuhatolása végett elemez tették meg a lillafüredi vizet az Országos Közegészségügyi Intézettel, s az két elemzéssel az " eddigi vizsgálat alá került vizektől eltérő tulajdonságú, rendkivül különleges sajátságu" viznek találta, s borsav nyomait is konsta tálta benne, sőt nagymennyiségű nitrogéngázt is. Ennek a viznek ugyancsak különleges lúgos vegyhatását, borsavtartalmát ós nitrsogéngázác később a Földtani Intézet is megállapította, A mostani előadás különösen azt célozta, hogy ezt a kérdést tisz táz'za^s Pávai főgeolőgusruak sikerült is a hiteles fúrási naplók alapján kimutatni, hogy az utolsó cementezés után is - az elemzésre használt vizminta merítése előtt - 34 érán keresztül, 1,^00.000 liter vizet szivattyúztak át a furőlyukotjw/i s ezzel nem kevesebb, mint kilencvenezer cserélték ki annak egész köbtartalmát, tehát nyoma sem lehet benne a bizminta vételekor az egykori cement oldatának, amelytől a borsavat és nitrogéngázt különben aem lehetne származtatni. Az előadó közben sok szép fotográfiával illusztrálta a lillafüredi mésztufa keletkezésére vonatkozó bizonyiteka.it az Anna és Szent István, meg Szeleta barlangok üregeinek a mai ottani hidegvizektől elütő tulajdonságú vizektől, illetve esetleg gőz-gáz keverékektől való kioldódásait . illetőleg reámutatva azokra az analógiákra, amelyek ezek és az olasz országi hasonló mészkőhegyek ma Is gőz-gáz-keverékedet exhaláló üregesedései kőzett észlelhetők : a végső konklúzió alapján továbbfArásra ajánlotta a már is unikum viz nyomait mutató lillafüredi kutat* fúrást. - Az elő? dás után Pöck Hugó dr. kijelentette, hogy szakszerűen nem szólhat hozzá a kérdéshez, csak miután megkapta minisztere engedelmét. Addig is tisztelettel és megbecsüléssel emlékezik meg Pávai-Vajna fáradságos és lelkes munkájáról, A szakülést választmányi ülés követte, /MOT/E, I . I