Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1

1930-01-07 [029]

MaGSTA^ ORSZÁGOS TUPOSITO 5. törvényszéki kiadás. Budarest,193c. január 7. ZU A KURÍR TELJES ÜLÉSE /Folyt .kcxxx' 4. kiadáshoz./ A-tör^ényszerkesztéssel kapcsolatosan néhány szóvá*! meg kell még emlékeznem a magánjogi törvényjavaslat kérdéseiről is, amelyről a Magyar Jogászegylet egyik^szak ülésén már röviden nyilatkoztam,de nyilatkozatomat a napisajtó nem eléggé pontosan és hiven ismertette. Kezdettói fogva az volt az álláspontom, és annak az 1927/2P évi költségvetés felsőházi tárgyalása alkalmával megtartott beszédemben határozott és világos kifejezést adtam,hogy az elszakított részekkel íennéllo jogközösseghez hozzányúlnunk nem szabad. Erről a témáról nem szívesen beszélek nyilvánosan. Ezt a tilalmat át kell érezni,de arról sokat t árgyalni nem célszerű. Örömmel .állapítom meg, hogy ehhez az álláspontomhoz a magyar jogtudomány kitűnősége, Illés József országgyűlési képviselő,egyetemi tanár, a Jogászegylet íegutóbb tartott jubirális teljes ülésén elhangzott agasszinvonalu beszédében fenntartás nélkül csatlakozott. Re. ezeken a hazafias aggodalmakon felül tárgyi okok is ellenemondanak annak,, hogy a javaslatot a törvényhozás belátható időn belül tárgyalja. Ismeretes dolog,h-rgya legapróbb kormányjavaslat is általános és részletes indokolással ellátva kerül az országgyűlés elé. A magánjogi törvénykönyv javaslatának, énnek az éráéi jelentőségű törvényelőkészítő munkálatnak a bemutatása pedig meglepetésszerűen, az indokolás teljes híjával történt és ma, közel két éve a bemutatás után az indokolásnak még mindig csak egy része látott napvi lágot. Egyébként is a kódextervezetnek a legujab b változata, amely az Utóidé úgynevezett bizottsági szöv eget tizenkét és fél év elteltével követi, nemcsak egyes részleteiben, hanem igen sok alapvető elvi kérdéaben is eltér amattól anélkül, hogy az eltérés okait - indokolás hiányában - osak . sejteni is lehetne. Az sem áLl, hegy ez a javaslat tulajdonképpen csak a jelenleg érvényben lévő jogszokásunknak a rendszerbe öntése. Csaknem minden fejezete tartalmaz újításokat, amelyek közül nem eggyel, nemkülönben egyes szokásjogi rendelkezések fenntartásával szemben máris komoly aggodalmak merültek fel. . Igen örvendetes dolog,hogy az uj javaslat világos, áttekinthető és ki f ogés tala n magyarságú. Szükséges azenban,hogy az uj jara slattal ugy a jogászi körök, mint a nagyközönség, főképpen pedig bíróságaink behatóan fog íalkozzanak s Avek lassú és alapos munkájával készitsék elő a végleges szöveget,' vagyis a tulajdonképpeni törvényjavaslatot. Erre az előkészitő munkára annál is inkább szükség van,mert a bizottsági szöveg megjelenése óta az életviszonyok minden irányban lényegesen megváltoztak,részben még mindig forrásban vannak. Osak a nyugudt és nem hajszolt előkészítés után fogunk ősi szokásjogunk helyett annál tökéletesebb, a megőrzést érdemlő, kégi elveket jfenntarto, viszont a jcgfe'jlodés követelményeit is kielégitő, a magyar nép józan, egyszerű és világos észjárásához alkalmazott értékes magénjogi törvénykönyvet nyújthatni nemzetünknek. Amikor most az uj munkaév küszöbén a magyar igazságszolgáltatás létkérdéseivel foglalkozunk, ugyanakkor ezer gébből vérző hazánk ismét sorsdöntő napok vagy talán órák előtt áll. Nemzetünk sorsával százarbk óta szervesen összeforrott legfelsőbb bírósági hatóságunk nemes hagyományai megengedik, hogy évnyitó előtérjesz tésem befejezéséül egész testületünk nevében azzal a buzgó és alázatos fohásszal járuljak a Mindenható s zine elé: hárítson el a zerenc sé tlen hazánkról minden ujabb igazságtalanság ot és megpróbáltatást. Az elnök ezzel befejezte mélyenszántó gondolatokban gazdag, lebilincselően érdekes megnyitóbeszédét, majd beszámolt az 1929 év eseménye iről, ismertette a kúria ügyforgalmi adatait. A teljes ülés ezután megválasztotta a különböző bizottságokat, valamint a fegyelmi tanács tagjait, végül folyó ügyeket Intézett el. /MCT/ SZ.