Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1

1930-01-02 [029]

MAGYAR CLSZÁGCS TUTCSITO é z i r a t. Hatodik k i a d á s . Budapest, 1950. január 2* . XII.évfolyam l.szám. EGYHÁZI HÍREK /KELER. ' ZOLTÁN TEMETÉSE. Folytatás./ egyetemes világi főjegyző, " . Rásó Lajos dr

c egyetemes ügyész,Traskóczy Lajo 3 ny.teológiai igazgató, Krayzell Miklós törvényszéki tanácselnök, egyházkerületi tb.ügyész, vitéz Pétery-Fetrik Aladár dr

0 tb, egyet-főj egyző, Koritsán3zky Gtt' C • c ;oI Loaá.áyi Gyula ü^h^zmc.Gyoi ££Vlg?cX&t, vitéz Kendeh-Kirchknopf Gusztáv dr, kerületi lelkész, azonkívül még Gerlóczy Zsigmond dr.,, K.Kovács Gyula dr. egyetemi tanárok és sokan mások. A temetési szertartás a legteljesebb egyszerűséggel folyt le, karének som volt, o a búcsúztató beszédet az elhunytnak gyermekkori barátja, asovári Géza kétbodonyi lelkész mondotta, aki azután a nyitott sirnál inában búcsúzott Kéler Zoltántól. Kéler Zoltán felsőházi utóda: Zelenka L^ajos. Kéler Zoltán dr. elhunytával tudvalévően megüresedett az evan; élikus egyházkerületi felügyelők között a rangidőst megillető f első házi tag ságe Erre a helyre most a hivat

0 lban soron következő Zelenka Lajosr dr.-t, a tiszai egyházkerület felügyelőjét, a budapesti királyi Ítélőtábla tanácselnökét-fogják behívni, Zelenka Lajos a legkiválóbb, legtörzsökösebb ma yar evangélikus családok egyikének ivadéka, édesatyja a nagynevű püspök, Zelenka Pál volt. Markáns, gerinces egyéniségétől, szempontokban gazdag egyházpolitikai felfogásától a felsőházban is sokat vár a protestáns kőzve lemén*' /MCT/F. • BALTAZÁR DEZGü ÚJÉVI BESZÉDE: "A KATHOLIKUS EGYHÁZ EÖ3BSEGE FELISMERTE BENNÜNK A MÚLTBAN A MAGA NEMZETT SZABADSÁGÁNAK ES MAGYAR ÉRIEKÉNEK SCRS-^SZTÁLYCSÁT, S NINCS KÉTSÉGÜNK, HOGY IGY LESZ EZ MOST ISl Debrecenből jelentik: Újév napján a tiszántúli református egyházkerület ős a debreceni kollégium tisztviselői, tanárai, Karai Sándor kollégiumi igazgató vezetései, nagy küldöttségben tisztelegtek B a 1 t a zár Dezső dr. püspök előtt, aki válaszbeszédében a többi között ezeket mondotta: - Mivel a ini kálvinista egyházunknak, mint kiváltképpen való nemzeti egyháznak sorsa a magyar haza sorsával legszorosabb összefüggésben v-an, egészen természetes, hogy az államnak ugy belső, mint küliő állapota, mindjárt a kialakulás időpontjában érezteti hatását a mi egyházunk életében is. Az állam minél jobban eltávolodnék attól a puritán egyszerűségtől,elvi és gyakorlati bölcsességtől, mindent körültekintő okosságtól, predesztinációs türelemtől és elhatározástól, tudományos és hitbeli intellektualitástól,mindent a. nemzeti ideál gyújtópontjába terelő hazafiúi törekvéstől: szóval a konzervatív nemzeti alapra helyezett demokratikus politikától,amely tulaj-• donságokban és elvekben a mi egyházunk örökletes szelleme folytán, nemzetig onzerválő és államfej lesztö történelmi tényezővé igyekezett tenni magát, egyházunk helyzete annál válságosabbá válik. Nekünk nincsen világon semmi más szervezet és hatalom, amellyel sorsközösségi viszonylatban lennénk,mint a magyar haza. - A mi helyzetünk ennélfogva mindig óramutatója, az állam helyzetének. Az alkotmányos szabadságot, s B lelkiismereti szabadságot együtt csapdosó üldözéses századok során ezért'folyt minden támadó és védelmi harc leghevesebben a mi bástyáink körül. Egyházunknak is, hazánknak is gondvise£sszerű szerencséje volt, hogy a végveszélyek tizenkettedik órájának keze• ledtekor, a katholikus egyház hazafias érzésű többsége a maga nemzeti s zabád s ágának ás magyar érdekének sors-osztályosát ismerte fel bennünk, s a L nemzeti géniusz által létrehozott történelmi értékek és a sajátlagos magyar érdekek megcltalmazásában és érvényesítésében, testvéri jobbját szorosan füzW te mienkbe* /folytatása következik/