Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1

1930-01-03 [029]

MAGVAK OhSZáGCÍJ 7UDC3ITC. Kézirat jk Kilencedik kiadás Budapest, 1930. j "nuár 3. *{/ Ő^tS KII, évfolyam, 2. 3zán. T U Ö 0 h A N Y . VITAESTET TAKT'CTT & MAGYAR rNDIVIRüALFSYCIÍOLCGIál /JGYESULET• A IIagyar Individualpsycholögiai .'.gyesület pénteken a Kczgazdaságtudományis Egyetemen vitaestét tartott. M a d a y István dr. elnök megnyitó beszédében több bejelentést tett, i köztük aztJLfebruár 7-én az Egyesület ünnepi ülést tart Adler emlékezetére. A Azután felkérte H e 1 1 e r Jakab dr-t, hot,y tartsa meg " Ellentétes élet* törvénye

1r

" cimü előadását. He 11 e r dr. előadásában azt fejtegette, hogy a vil .ge gye tériben és anno

1- legkisebb részeiben f o .ytonos változások történnek, a változások szabályossá át, a világrendet mint a legfőbb finalitest ellentétes irányú erők automatikusan fenntartani igyekeznek* Ellentétes törvények a tömegvonzás és taszítás az égitestek és az elektronok keringése, Ugyanilyen ellentétes erők hatásából a fény és más rezgés tovaterjedés! sebessége, a kristályosodás, stb. Nemcsak a kozmoszban és a " nem szerves ", hanem az élő világban is számtalan ellentétes erő uralkodik, pl, a vegyi bomlékonyság és egyesülés, az élő-- hasonlósága az ősökhö™ es s telük való különbség, a vitalitás és mortalitás, a növekedésre való ösztönző ós az azt gátló berendezések,stb. Az emberi psycheben is számtalan ellentétes erő működik: az élni akarás és a halálvágy, a fajfenntart Isi ..s a vele gyakran ellentétes Önfenntartói ösztön, az érvényesülési és fogyatékossági érzet, a két nem korábbi vonzalma is öntudatlan taszítás,cselekvési Ösztön, az idegen iránti vonzalom ás az idegen iránti ellenszenv, .z :i en

:i finalitása óa a közösség iránti érzés. A szociális egység mint m."gas".obrendü "én" és a voccalis egységek közössége. / FarticularIsmus és emberi szolidaritás./ A jelenlegi társadalom legnagyobb baja az "én'

1 finalitásának túlsúlyra vergődése. A tetszéssel fogadott előadás után G e r ó n é , 0 s e r n a Erzsébet " Ideges gyeiméi- az iskola megvilágításában" címmel tartott előadása abból indult ki, hogy a nehezen nevelhető és problémás gyermeke

1

' nagy syámának okát el • ősorban a megváltozott és általánosságban megromlott nyc'Lfsztó gazdasági helyzetben kell keresnünk. A gyermekek ma sokkal hamarabb szereznek tudomást az elet nehézségeiről, mint régente. Egy másik oka a nehézségeknek pedig abban található, hogy nem alakult még ki egy olyan egységes nevelési forma, amely a gyermeket kellő önállóságra nevelve, mégis meg°vott helyzetbe hozza. Mindig elkésve jönne

1- rá a hiba tulajdonképpeni forrására, ha időben észrevették volna a helytelen kezelési m°dot, sikerült volna az úgynevezett idegesség fellépését a gyermeknél megakadályozni. Ezután hat eset ismertetése következik, : íelyek minc. egyike az iskola helytelen álláspontját bizonyltja a gyermek tüneteivel szemben. Ezekkel az állításokkal szemben bizonnyára az lesz az ellenvetés, hogy «0 gyermekkel egy tanitó nem foglalkozhat ik egyénien, le 60 gyermek közül talán csak 10, talán csak 5 lesz problémás. Igyekezzék a tanítóság az iskolaorvosok és iskolanővérek segítségével ezeket a gyermekeket a tanácsadókba küldeni és akkor talán lehetséges volna a. tanítókat sok munkától, a gyermeket pedig sok keserűségtől megkímélni, Dolgozzon együtt az iskola es a tanácsadó, ahogy együtt kell dolpoznia a szülőknek es a 1-örnyezetnek a tanácsadókkal. Nem elégedhetünk meg avval, ha a tanito képes megállapítani a hibák forrását, és az egészet az otthoni helytelen bánásmódra tolva negligálással vagy tul-szigorral akar a bajon segiteni. Megértést kérünk az iskoláktól, prophilaxist szeretnénk a nevelésbe vitetni, amely abból álljon, hogy igyekezzünk az egyént harmóniába hozni az elet mozzanataival, hogy az ideális közösségi érzést belevi gyük a gyérmekbe. Az o lord ás okért M á d a y István elnök köszönetet mond ott,/MO?/ E •