Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1
1930-01-15 [029]
MAGYAR 0E3ZEUCS TUDGSITO., Kézirat* Ötödik k i a d á s e Budapest,, 1930, január 15 i I ^» XII., évfolyam^ Hu szám,F 1 V A R 0 S /HELYSZÍNI SZEMLE A SOHMIET-KASTÉLYBAN, F o 1 y tata s«2./ A, mai helyszint ozemiéxui után a bizottság legközelebb dönt az ajándék átvétele ügyében. /MOT, 3 -o E G Y ti A i, _ 8 J. ti E K A BJBÁÍ fiú.-i ha* Ji £43*88 TEOLÓGIA 3ZEFDAI KONFERENCIÁJÁN IMRE SÁNDOR ÉS RAVASZ LÁSZLÓ TARTOTT ELŐADÁS?* Változatlan érdeklődés mellett folytatódott szerdán a budapesti református teológia januári konferenciája, melyen ezúttal B. ? a p István teológiai tanár elnökölte A délelőtti ülés első főelőaaVa Imre Sándor dr©,a szegedi egyetem tanára volt, aki a lelkipásztor embernevelő művészetéről beszélt igen érdekesen, élvezetesen- A lelkészi munkát ugy kell felfogni,mint nevelői munkátmondotta i.mre professzor,. A pásztor fogalmában csupán a gondozás fogalma van benne, de tanítani, irányítania is kell- A nevelés mindig kettős, kölcsönös viszony, a nem jelentheti azt, hogy a pap mindenk inéi okosabb legyen, de jelenti azt.- hogy az élet f6kérdéaeiben tökéletesen fejlett legyen a maga személyisége,. Ebben benne van az a nagy követelmény, ami a lelkészt művésszé teszi, a képesség arra, hogy ebben a vonatkozásban kiemelkedjék, kifogástalan személyiség legyen ilyen vonatkozásban., Azért kell neki igen magasrendű, embernek lenni a nev .lő legyen legteljesebb mértékben alkalmazkodók ér es, nem engedhet ugyan -"nmagál-ól, de elveit igyekezzék az esetekhez idomítani. Bizonyos "neveié sA távolság' 1 -nak kell lenni a lelkész és hivei között, 8 ezzel asm azt mondom, hogy távoltartson magától bárkit is. de valahogy magasabban' kelj. állania,, Nekünk nem kell közvetítő Isten és magunk között, folytatta Imre- Sándor,, de keli kapocs az egyház éca hivek között. Ezt pedig nem adhatja meg a vagyona, rang ja,osakis nevelői lelkülete e Hiába kívánunk magunknak tekintélyt., ha alapos ,k van rá, hogy nevelői tekintélyűnk kisebb legyen,. Egyszer . ssér prédikálás se inait sem ér és csak akkor értékes; ha eleme egy nago szövevénynek, a pap é 3 a hivek állandó érintkezzsónek„Igen magas műveltsége legyen árnak, aki lelkipásztori munkába belo akar f ognx. : A műveltség nem azt jelenti, hogy a p ap mindent tudjon, de hogy minden iránt érzéke legyen.. Emberismeret annyi,mint lélekismerete 03ak az az igazi nevelő, aki hatásáért folytonosan érzi a felelősseget, s :, a jó pap holtig tanul* 1 ez a mondás mély nevelői belátásból fakadt• A rendkívül érdekes előadáshoz előbb 7a r g a Sándor esperes. M a r j a y Károly, V á r a -j y Lajos, ;> z a b ó in-re ésBányay Lajos dr, lelkészek, majd R ( S v a s z László dr, püspök szóltak h'czzá', A szükséges ,! nevelői távolsága a "nevelői közelség" kell hogy legyen, mondotta Ravasz püspök.. Évtizedeken keresztül az volt a lelkipásztori gyak.rlat, hogy a lelkésznek sikerült nagy fín távoltartania magát^ Két lélek beszélgető bizonyságtétele, az. hogy az egyik vall, a másik pedig bizonyságot tesz, a protestantizmus >zemében is a legmagasabb lelkipásztori feladat és foglalkozás, Az a legnagyobb dolog, ha a lelkipásztorhoz^ a vivódó ember bemegy és gyón neki, Melyik az a pont. amelyben a lelkipásztornak különbnek kell lennie gyülekezeténél? Csakis abban lehet előnyünk, fölényünk, hogy egyéniségünknél, hivatásunknál. azenveiélyunkné1, esetleg művészetünknél fogra, minden kérdést, örömet, 'bánatot, dicsőséget egyetlen, végső kérdéssel, u hit végsj5 kérdésével hozunk kapcaölatba .Ebben iff va E 1'• - 2 og os ult s águnk, ebben m: ndennél különbnek kell lennünk, Mint eh'.gy V l belgyógyásznak különbnek kell lennie a páciensnél, még akkor is. ka a ' 1/ belgyógyász egyszerű orvos, a páciens pedig a belgyógyászat nyilvános rení ÖE J ta nara, - aki azonban nem tudja magát gyógyítani, mert a salát ügyében exíog-j^t.. Es a bíborosnak azért keli gyóntatóatya o.ort amikor ^isértésbon /en, okkor erdekeit fél és azért kell valaki., aki ott nem fogúit • /folrtc k-Vc/'
